Stúdióbeszélgetés Bingai Chata professzorral
a kaptártudat-kísérletről és a piréz nyelvről
Riporter: Üdvözlöm az MI Televízió nézőit kaptárunkban. Öö, mit nem mondok... stúdiónkban.
Mai adásunkban két olyan fogalmat járunk körbe, amelyekkel talán már legtöbben találkoztunk, de jelentésükről és főleg eredetükről, keletkezésük hátteréről vajmi keveset tudunk. Vagy ha mégis, arról legkevésbé sincs tudomásunk, hogy egy különleges kísérlet okán elég szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mi több, még a mesterséges intelligenciával is hírbe hozhatók. Bár pontosan tudjuk, mi az a kaptár, meg azt is, hogy vannak pirézek, ám az a fogalom, hogy kaptártudat, eléggé rejtélyesnek tűnik és a piréz nyelv különlegességeiben sem vagyunk járatosabbak.
Köszöntöm stúdiónkban a téma szakértőjét, a magyar származású Bingai Chata (Bingay Csaba) professzort. Először arra kérem, világítsa meg számunkra, mi a kaptártudat.
Bingai prof: Köszönöm a meghívást. A fogalmat illetően egymással csak részben összefüggő négy forrást kell megemlítenem.
- E kifejezés eredetileg az ökológiai tudatosság kontextusában merül fel és arra utal, hogy a méhek kollektív és összehangolt viselkedése révén képesek együttműködni és szervezett módon munkálkodni a kaptárban. A méhek kaptártudata azon a jelenségen alapul, hogy a közösségben élő egyedek között létezik egyfajta kommunikáció és kooperáció. Egyéni tudattal nem rendelkező kis rovaraink egymással és a kaptár környezetével folyamatosan kölcsönhatásba lépnek, információkat osztanak meg egymással a táplálékról, a helyekről, a veszélyekről és kollektívájuk szükségleteiről. E folyamat révén megképződik egyfajta kollektív intelligencia, amely lehetővé teszi a méhek számára, hogy hatékonyan működjenek együtt a kaptár fenntartása és a feladatok ellátása érdekében. Ez a jelenség faszcináló példája a természetben található önszerveződésnek és az állatok közötti összehangoltságnak, hogy a tudattal nem rendelkező egyedek hogyan képezhetnek kollektív tudatú közösséget.
- Számos kutató rámutat arra, hogy a kaptártudat bizonyos mértékben hasonlít a kollektív tudatalattira (tudattalanra) is, amelyet névadója, Carl Jung olyan valaminek tartott, ami a közösség egészére érvényes, mégis az egyének öröklött tulajdonságából fakad.
- Újabb kori forrásaink közül meg kell említeni egy számítógépes virtuálisvalóság-játékot, amely operál e fogalommal (sokan innen ismerhetik). Eszerint a kaptártudatnak szerepe van Immatérium mint alternatív dimenzió által meghatározott Warhammer 40 000 univerzumában, amelyet pszichikus energia alkot.
- Végül újabb jelentéssel gazdagodott és új értelmet nyert a fogalom az úgynevezett Kaptártudat-kísérlet során. Itt egyfelől a művészeti-író önkifejezés, másfelől egy mesterséges nyelv kollektív megalkotása nyitott új távlatot
Összefoglaló értelmezésem szerint, bár a fogalom eredete zoológiai, lényegében valamely társadalmi csoport együttes működésében nyilvánul meg és jellemzője, hogy nem az egyes egyedek külön akarata határozza meg a törekvéseket, hanem az, hogy adott eseményre / szituációra / felhívásra a csoport közösen reagál, a tagok reakciói céljaikban azonosak. Eredménye egy közös alkotás, irodalmi mű vagy képzelt alak, netán - bizonyította egy kísérlet - nyelv is lehet.
Riporter: Megtudhatnánk,