A szaksajtó arról számolt be, hogy a napokban egy rejtélyes új, mesterséges intelligencián alapuló chatbot bukkant fel egy olyan oldalon, ami kifejezetten az ilyen modellek képességeivel történő kísérletezést, illetve azok értékelését hivatott lehetővé tenni. A "gpt2-chatbot" a szakértők megítélése szerint rendkívül "okos", és a jelenlegi legjobbnak számító GPT 4.x modellek szintjén van vagy felette - viszont senki nem tudja, hogy ki készítette.
Ám a fellelhető adott oldalon ott a figyelmeztetés, hogy a program jelenleg nem elérhető - viszont kis leleményességgel mégis: mód van 2 program összehasonlító tesztelésre. De nincs, kiírva, mely programok ezek. Ámde ha a csevegésben rákérdezünk erre, felfedik magukat. A titokzatos program azt is elárulta elsőre, hogy az OpenAI fejlesztette. Nincs tehát itt semmi titok. Marketing annál több.
Alább olvasható a két párhuzamos beszélgetés eredetije, változtatás nélkül.
Azt firtattuk,
ennél a valószínűségnél kisebb vagy nagyobb az esélye annak, hogy egy bolygó szervetlen anyagából kialakuljon a földihez hasonló szerves élet?
Különös játék indult a Facebook Ludus-csoportjában: verscímekre generált képek.
Az ötletgazda Balla D. Károj azt találta ki, hogy ismert versek címét megadva készíttet képeket különböző MI-programokkal. És nem csupán a maga szórakoztatására. 2014-ben hozta létre a közösségi játék-csoportot, amejben több hosszú sorozatot indított: a megfejtéshez többlépcsős fogalmi asszociációk vezettek. Egy extrém példát mutatva: ebből a három jelből:
egy népszerű magyar film címét kellett megfejteni. A megoldás: A tizedes meg a többiek. Mivelhogy: vessző = tizedesvessző, plusz = meg, és > = több. A résztvevők leleményességét dicséri, hogy ennél bonyolultabb összefüggések, főleg irodalmi asszociációk mentén haladva sokan megfejtették az agyafúrt feladványokat. Később a megfejtők is készíteni kezdtek legkülönfélébb rejtvényeket és kialakult az egymást szórakoztató állandó részvevőkből álló kis csapat. Az élénk játékot az elmúlt esztendők során hosszú szünetek akasztották meg - aztán az alapító részétől jött egy újabb ötlet, és záporozni kezdtek a feladványok, még inkább a megfejtések.
A friss sorozat ezzel indult:
Megfejtés lentebb - kicsit lehet addig agyalni - ugyanott a játékmester magyarázata.
A második feladványtól kezdve módosult a játék annyiban, hogy a képalkotó rendszer utasításként nemcsak a verscímet (vagy a kezdősorokat) kapta meg, hanem egy ismert festő nevét is azzal, hogy az illusztráció az ő stílusában készüljön. Elképesztő "festmények" születtek.
Még nincs lezárva az éppen aktuális feladvány:
Mi a világirodalmi jelentőségű kötet címe?
A thriller magyar címe: Drága gyermek. Picit félrement a fordítás. Német eredetiben: Liebes Kind. Sokféleképpen értelmezhető, ám a filmben egyértelműen az apa (?) kedvenc gyerekéről van szó. De a pontatlanság nem csökkenti a remek Netflix-sorozat élvezeti értékét. Borzongató rejtelmek, emberrablások és gyilkosságok, ahogy kell, de az átlagosnál ötletesebb a forgatókönyv, plasztikusabb a jellemábrázolás, és nincsen semmi túlmagyarázva.
Az ötödik rész elején váratlan meglepetés ért:
az egyik jelenetben jól felismerhetően megjelenik Csontváry Kosztka Tivadar híres Magányos cédrusa.
Lásd a fenti képernyőfotót. Mivel egy aacheni pszichológus rendelőjében vagyunk, ez mindenképp feltűnő. A híres cédrus mellett - elég furcsa társítás - egy geometrikus kompozíció függ a falon.
Hogy két ennyire elütő festmény reprodukciója kerüljön a pszichológusánál járó nyomozó (és a néző) szeme elé, abban nyilván lehetett némi szándék, valami tudatosság, talán a valóságtól való elrugaszkodás lehetősége, talán a lélek rejtelmeire való utalás.
Az avantgárd műben első látásra Kandinszkij vagy Miro keze nyomát véltem felfedezni. De mivel ebben kicsit sem voltam biztos, a fenti képet kitettem Facebook-oldalamra és rákérdeztem: ismerőseim közül valaki felismeri-e.
Szegi Hunor (az MI Televíziónak is előadója, vendégszerzője) bukkant az első érdemi nyomra, és be is tűzte ezt a képet azzal a megjegyzéssel, hogy: Hasonló ehhez (Paul Klee):
Az evolúció, az isteni teremtés és a mesterséges intelligencia mind részei a folyamatos kutatásnak és felfedezésnek az emberi tudás területén. Az, hogy hogyan kezeljük ezeket a témákat és hogyan keressük a közös nevezőket, széleskörű hatással lehet az emberi társadalomra és az emberi jövőre. A nyitottság, a tisztelet és a kritikus gondolkodás segíthet abban, hogy előrehaladhassunk ezen fontos kérdések vizsgálatában és megértésében.
Beszélgetés a mesterséges intelligenciával
Riporter: Kérlek, jellemezd ezt a három folyamatot és mutass rá alapvető különbözőségükre!
MI: A három folyamat lényegét a következőképpen lehet jellemezni:
E három folyamat között a legalapvetőbb különbség az, hogy míg a darwini evolúció és az isteni teremtés magyarázatot kíván adni arra, hogy honnan jöttünk, a mesterséges intelligenciák megjelenése és fejlődése pedig azt mutatja meg, hogy mit alkottunk.
Riporter: ez utóbbi szellemes, de kicsit leegyszerűsítő válasz. Ha a különbséget ebben ragadtad meg, akkor kérlek, ennél részletesebben fejtsed ki:
Moderátor: Üdvözöljük nézőinket ezen a különleges estén. Két kiemelkedő gondolkodó, Ludwik Zamenhof és William James Sidis fogja megvitatni a mesterséges nyelvek kérdését. Egyikük az eszperantó nyelv kidolgozója, másikuk a vendergood nyelvet alkotta meg. Két különböző megközelítést képviselnek ebben a témában. Kezdjük is el, kérem, indításként beszélgessenek úgy, mintha én itt sem lennék.
Zamenhof: Üdvözlöm, Sidis úr. Örülök, hogy beszélgethetek önnel a mesterséges nyelvekről, amelyek iránt mindketten érdeklődünk. Én egy olyan egyszerű és logikus nemzetközi segédnyelvet alkottam, amelyet bárki könnyen megtanulhat, így univerzális kommunikációs eszközként működhet az emberiség számára.
Sidis: Köszönöm, Zamenhof úr. Valóban, én is érdeklődöm a mesterséges nyelvek iránt, de az én célom nem az volt, hogy egy univerzális pótnyelvet vagy nyelvpótlékot (kaján mosoly) hozzak létre, hanem hogy kifejezzem a saját gondolataimat és érzéseimet egy olyan nyelven, amelyet csak én értek. Ezért alkottam meg a vendergoodot, az árnyalt és komplex nyelvet, amely főleg latin és ógörög alapokra épít, de a modern európai nyelvek, valamint matematikai algoritmusok is befolyásolták.
Zamenhof: Értem. De miért választotta ezt a módszert? Nem gondolja, hogy jobb lenne, ha egy olyan nyelvet dolgozott volna ki, amelyet mások is megértenek és használnak? Az esperanto célja az, hogy elősegítse az emberek közötti kommunikációt és megértést, valamint hogy megkönnyítse a kultúrák közötti cserét.
Sidis: Engem cseppet sem érdekel a kommunikáció és a megértés. Én egy magányos mogorva ember vagyok, aki nem akar kapcsolatot tartani másokkal. A vendergood számomra menedék, ahol elrejtőzhetek a világ elől. Nem akarom, hogy mások ismerjék vagy megtanulják a nyelvemet. Ez az én titkom és kincsem.
Zamenhof: Sajnálom, hogy így érez. Ez azonban nagyfokú önzés. Ön egy rendkívül tehetséges és intelligens ember, zseni hírében áll. Sokat adhatna az emberiségnek. (Kis rosszallással:) Miért nem használja a képességeit valami hasznosabbra?
Sidis: Remélem, nem maga akarja megszabni nekem, mit tegyek és mit nem. (Indulattal:) Legyen boldog a primitív eszperantójával és ne irigyelje el tőlem a sokkal komplexebb vendergoodot.
Zamenhof (emeltebb hangon): Értse meg, az esperanto nemcsak egy nyelv, hanem egy eszme is. Egy harc, hogy békét és harmóniát teremtsünk a világban.
Sidis: Nyelv, mint harci eszköz? Szép. Ugye most nem ért egyet saját magával. Remélem, éppen magát nem kell nyelvkisajátító harcos ideológiákra emlékeztetnem.
Zamenhof: De hát az én eszméim nemes eszmék!
Sidis: Nem hiszek az eszmékben. Háborúkat is mindig "nemes" eszmék nevében indítottak. Én csak a tényekben hiszek. És a tény az, hogy az esperanto soha nem fog elterjedni vagy elfogadottá válni. Túl sok akadály van előtte: a nemzeti büszkeség, a politikai érdekek, a nyelvi sokszínűség. Az esperanto csak egy álom, egy illúzió. A vendergood viszont valóságos. Ez az én privát valóságom.
Zamenhof (székéből felemelkedik, indulatosan): Márpedig én nem adom fel az álmomat. Hiszek az eszperantóban és abban, amit képvisel. Hiszek abban, hogy egyszer valóban az emberiség közös nyelve lesz. És remélem, hogy ön is megéli ezt, és csatlakozik hozzánk.
Sidis (kiabál és tegezésre vált): Én ugyan soha nem fogok csatlakozni hozzád. Maradok a vendergooddal és magammal. Ez az én választásom és az én szabadságom. Elvárom, hogy tiszteletben tartsad.
Moderátor: De uraim, kérem, disztingváljanak... Ha ez jó szó ide. Kérem, amíg lehiggadnak, hallgassunk meg egy rövid bejátszást, amelyet televíziónk mesterséges intelligenciája fogalmazott meg.
Előadónk Joepardy műveit és a védikus Avisurákat tanulmányozza Madagaszkáron
Alberd Yollaka nyelvész, internetkutató előadása az MI Televízióban
Üdvözlöm a nézőket. Először is szeretném tisztázni: sem a keleti filozófia, sem a magyar őstörténet nem tartozik szakterületeim közé. Nyelvészként és internetkutatóként kerültem közel e témákhoz, például a jellegrálényegítés szakszó előfordulásait és lehetséges értelmezéseit követve. Elolvastam több alapművet és beleástam magam számos vitatott szakmai kérdésbe. Apránként jutottam a nyomára eléggé megdöbbentő összefüggéseknek. Ezeknél is meglepőbb az volt, hogy felfedezéseimmel egyre inkább a realitás és a fikció, a valós és a képzetes világ határára sodródtam.
De hát lássuk be: a filozófia, sőt a tudomány egésze maga is a képzetek, elvont fogalmak roppan rendszere, és bármennyire is nyilvánvaló az elméletek és tézisek valóságra-vonatkoztatottsága, ámde maguk az axiómák, törvények, képletek, megállapítások stb. nem részei a valóságnak, csupán az emberi elme szüleményei. Tengereinkben egyetlen tantétel sem úszik, mezeinken nem teremnek grammatikai szabályok és egyetlen Kepler-törvény sem kering a Nap körül. Hiába nyilvánvaló a 2×2=4 igazsága, ez a képlet nem a valóság része, hanem egy tudattartam. Vagyis képzet, fikció.
És ha ez igaz triviális dolgokra, mégúgy igazabb a sokkal elvontabbakra. Mi több: kutatásainkban elérkezhetünk arra a határra, amikor már azok a valóságelemek is virtualizálódnak, amelyekre az elméletek és megállapítások vonatkoznak. Ezen is túllépve: előfordulhat, hogy miközben Einstein relativitáselméletében alámerülünk, maga Einstein is relativizálódik, valós emberi alakjára rálényegül egy képzetes szubsztancia. És ha ez megtörténhet, miért ne következhetne be fordítva is: egy képzetes entitás beszüremkedik a valóságba. Így esett meg, hogy számomra megképződött egy kitaláltnak vélt keleti filozófus reális alakja. Ezért utaztam Madagaszkárra.
Frank Rosenblatt épp a Mennyországban unatkozott. Egy meseszép tengerparton bámulta a napottmaradtát, mikor váratlanul megszólította őt egy feltűnően csinos nő.
- Helló Frank, hogy vagy?
- Ööö... köszönöm, nagyon jól. - mondta, miközben majd kiestek a szemei. - Ismerjük egymást?
- Még nem, de én vagyok a szülinapi ajándékod!
Frank majdnem kiprüszkölte koktélját, de sikerült lepleznie izgatottságát...
- A Pokolból engedtek fel egy órára.
- A Pokolból? És mégis ilyen jól nézel... mármint úgy értem, hogy nem viselt meg nagyon?
- Csak most kerültem oda. De azt mondták, ha elégedett leszel, akkor itt maradhatok. Úgyhogy készültem, tanultam rengeteget. Kérdezhetsz bátran!
- Kérdezhetek? - kérdezte meglepődve.
- Igen. Azt mondták, a mesterséges intelligencia fog érdekelni.
- A mesterséges intelligencia? - ismételte meg egy kissé csalódottan.
- Ez az ajándék. Ja, és boldog születésnapot kívánok!
Frank váratlanul méregbe gurult. Felpattant a foteléből, majdnem otthagyta a nőt, de inkább visszalépett hozzá. Ebből még kialakulhat valami.
- Születésnapot? Hát nekem már nem születésnapom van, hanem halálozásnapom! Július 11-én haltam meg.
- A születésnapodon haltál meg?
- Pontosan. Jól kib...abráltak velem. Szülinapi parti, ajándék hajókázás, aztán bumm, hajóbaleset. És csak 43 éves voltam!
- Ó, hát részvétem... vagyis nagyon sajnálom! Akkor talán kárpótlásul küldtek engem, mert nem tudod, azóta mi minden történt a mesterséges intelligencia kutatásával.
Frank azonban csak egy kicsit enyhült meg.
- Mi történt volna? Várjál, hadd tippeljek! Semmi! Megépítettem 1958-ban a Mark I Perceptront. Remek gép volt, több, mint 400 neuronnal! Azt gondoltam, hogy ezzel a módszerrel hamarosan nemcsak a képfelismerés lesz lehetséges, hanem akár járni képes robotokat is építhetünk, vagy olyat, ami mondatokat alkot, beszél, önmagát reprodukálja, sőt, akár öntudatra is ébred. Jól kiröhögött mindenki. Aztán meg igazuk lett! Sehova sem jutottunk a 60-as években. A projekteket leállították, pénz is alig jött.
- Igen, tudom, beköszöntött a mesterséges intelligencia tele.
Frank inkább a tengert kezdte bámulni, és eszébe jutott, milyen lelkes is volt, mikor először bekapcsolták a szerkezetét. Akkora volt, mint egy szekrénysor, évekig dolgoztak rajta. Több, mint 400 neuron volt benne! A nőt kezdte nézni, és lassan elpárolgott a dühe.
- Szóval... szóval te tudsz válaszolni a kérdésekre?
- Talán nem látszik rajtam, de informatikus voltam. Tudom, a te idődben még csak férfiak foglalkoztak ilyesmivel, de most már 2023 van.
- Te jó ég! Már 52 éve halott vagyok. Miért pont most küldtek? Miért nem előbb? Az 50. szülinapomra csak egy bögrét kaptam, "GPT" felirattal. Azt se tudom, mit jelent! Sikerült átlépni a lineáris elválaszthatóság korlátját?
- Bocsánat, azt most hirtelen nem tudom, hogy micsoda.
Védelem nem létezhet elzártság nélkül. Ami megvéd, az pedig el is határol.
Moderátor: Üdvözöljük nézőinket az MI Televízió vitaestjén. Engedjék meg, hogy bemutassam a beszélgetés résztvevőit.
Balra Pandora szelencéjét látjuk, egyenesen az ókori görög mitológiából érkezett. Eredetileg sok titokzatos és veszélyes dolgot tartalmazott. De aztán gyönyörű tulajdonosnője a tilalom ellenére kinyitotta dobozkáját és szélnek eresztett belőle minden rosszat és végzetest. Mire ijedtében visszazárta, állítólag csak a remény maradt benne. Ezt brit tudósok később cáfolták.
Jobbra Faraday kalitkáját látjuk. Nem kanárit tartanak benne, hanem az elektromágneses hullámok ellen nyújt védelmet. Nem úgy, hogy bezárja, hanem úgy, hogy kirekeszti őket. Ha beletesznek egy mobiltelefont, az nem talál egy deka térerőt sem. De véd a kozmikus sugárzástól és akár a villámcsapástól is. Stílszerűen magát a TV-stúdiót is Faraday-ketreccé alakítottuk.
Kezdjük a vitát is ezzel. Faraday kalitkája, te miért gondolod magadról, hogy a védelem és biztonság kulcsfontosságú szimbóluma vagy?
Faraday kalitkája: Köszönöm a kérdést, Moderátor. Igen, én egy megbízható óvintézkedés vagyok a vezető anyagokban kialakuló elektromos mezők ellen. Az elektromágneses sugárzás vagy mozgó elektromos töltések hatása által létrejövő elektromos mezők hatásait blokkolom. Használatom lehetővé teszi, hogy biztonságosan árnyékoljuk, megvédjük a bennem elhelyezett tárgyakat az elektromos interferenciától.
Moderátor: Pandora szelencéje, mit szólsz ehhez?
Pandora szelence: Köszönöm, Moderátor. Kicsit nagyképű ez a nyilatkozat, mivel ez a mulatságos kalicka semmilyen védelmet nem nyújt például az ártó szellemek és más végzetes dolgok ellen. A gyöngécske védelemmel szemben én azt szimbolizálom, hogy az emberekben mindig is bennük volt a kíváncsiság és az érdeklődés a rejtélyek iránt, és hogy a tudás és tapasztalatok iránti csillapíthatatlan vágyakozás miatt újra és újra felpattintják a titkokat őrző doboz fedelét. Biztonságnál és védelemnél fontosabb a nyitottság. Akkor is. ha most például a nagy kíváncsiak nyakunkra hozták a mesterséges intelligenciát. Mi meg dughatjuk fejünket kalitkába, költözhetünk ketrecekbe, mindhiába, mert ezeket a szerkentyűket és a védelmünket is az AI irányítja majd. Jó, mondjuk a kalitka leárnyékolja előlünk az AI-t, hogy mi ne lássuk. De attól az AI még látni fog minket, ahogy benne kuporgunk és várjuk a madáreleséget. Ennél mégis jobb kirepülni.
Moderátor: Ez nagyszerű replika! Nem kétséges, hogy vendégeink különböző aspektusokat képviselnek. Faraday kalitkája, mi a véleményed Pandora szelencéjének rejtélyes tartalmáról?
Faraday kalitkája: Izgalmas és sokatmondó az ógörög történet, de úgy vélem, hogy a biztonságot, a védelmet és a tudományos haladást mégiscsak én képviselem. Ezek a mitologikus félelmek megalapozatlanok.
Moderátor: Fontos szereped nyilvánvaló a modern technológiában és az elektronikus eszközök védelmében, hiszen az elektromágneses zavarok és az interferencia képesek meghibásítani az elektronikus eszközöket, valamint a kommunikációs rendszereket is befolyásolhatják.
Pandora szelencéje: Értem és elfogadom a Faraday-kalitka fontosságát az elektronikus eszközök védelmében. Azonban szeretném megjegyezni, hogy én viszont olyan kulturális és mitológiai jelentéssel bírok, amely az emberi lények természetét és vágyakozását reprezentálja. Az ember mindig is kíváncsi volt a világra és az ismeretlenre, és éppen ennek eredményeként fejlődött a tudomány és a technológia. Úgy vélem, hogy én hívebben jelképezem ezt a felfedezési vágyat és az emberiség fejlődését. Amely azonban, kétségtelenül súlyos aggodalmakkal terhes. De az nem megoldás, hogy a kihívások elől beülünk egy ketrecbe.
Moderátor: Ez a beszélgetés arra emlékeztet minket, hogy az emberiség mindig is törekedett arra, hogy megértsen és felfedezzen új dolgokat, legyen az technológiai fejlődés vagy az emberi természet megértése. Mindkét vendégünk arra ösztönöz bennünket, hogy merüljünk el a rejtélyekben. Mivel pedig lényegükből, funkcióikból adódig, vizsgáljuk meg például
ellentmondásait. Hadd kérdezzelek titeket: Mit jelent számotokra a kint/bent fogalmi ellentéte?
Ábrázold a díványán Freudot mitologikus ógörög környezetben Prokrusztészként.
Moderátor: Köszöntöm az MI TV nézőit. Ma egy izgalmasnak ígérkező vitát fogok levezetni Freud díványa és Prokrusztész ágya között arról, hogy ki ismeri jobban a test és a lélek titkait, valamint a testi-lelki fájdalmakat. Illetve, hogy melyikükbe veszélyesebb/üdvözítőbb belefeküdni... Zárásul majd egy vicces rémtörténetet is elmesél nekünk producerünk.
Kezdjük azzal, hogy mindketten bemutatkoztok és elmondjátok, ki miért gondolja azt, hogy ő jobban érti ezeket a témákat, mint a másik fekhely. A díványtól indulunk.
Freud díványa: Köszönöm a lehetőséget! Én vagyok Freud díványa, és úgy gondolom, hogy a pszichológiai fogalmakban és elméletekben való jártasságom révén a lehető legjobban megértettem a test, az ösztönvilág és a lélek kapcsolatát, valamint az elfojtott fájdalom jelentőségét. Mesterem éveken át tanulmányozta a pszichológiai teóriákat, majd túllépett ezeken és dolgozott különböző terápiás módszerekkel. Úgy vélem, hogy ezek a tapasztalatok és ez a tudás segítenek abban, hogy mélyebben megértsük ezeket az emberi fogalmakat.
Moderátor: Köszönöm, most pedig Prokrusztész ágyához fordulok. Miért gondolod, hogy Te vagy a jobb szakértő ebben a témában?
Prokrusztész ágya: Üdvözlök mindenkit! Bár nem vagyok pszichológus, hosszú évekig foglalkoztam a testi fájdalommal és a test-lélek kapcsolattal. Én arra összpontosítok, hogy hogyan befolyásolja a testi állapot a mentális egészséget, és hogyan járul hozzá a fájdalom az emberi tapasztalathoz. Úgy gondolom, hogy a testi és lelki folyamatok mélyebb megértése hozzájárulhat az önismerethez és önértékeléshez. Mindenkinek alkalmazkodnia kell a számára adatott környezeti méretekhez. Addig nyújtózkodj, ameddig az ágyad ér. Mind a túlterjeszkedés, mind az elégtelen helyfoglalás káros az egészségre.
Moderátor: Köszönöm mindkettőtök bemutatkozását! Nagyon érdekes hozzáállásokat hoztatok a vitába. Most hadd tegyek fel néhány kérdést, amelyek segíthetnek tovább feszegetni a témát. Freud díványa, a pszichológiai fogalmakban való jártasságodra hivatkozva, melyek azok az elméletek vagíy fogalmak, amelyek szerinted leginkább rávilágítanak a test és a lélek kapcsolatára?
Freud díványa: Nagyon jó kérdés! Egyik legfontosabb saját elméletem ... ööö ... Pontosabban mesterem, Dr. Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete alapján úgy gondolom, hogy a testi és lelki folyamatok között szoros ontologikus, biológiai és kognitív kapcsolat áll fenn. Az emberi viselkedést és tapasztalatot befolyásolják az ösztönök, a tudattalan, a szexuális vágyak és a gyermekkori élmények. A testi tünetek, betegségek vagy fájdalmak gyakran lehetnek a mentális feszültségek és konfliktusok vagy elfojtások ifejeződései. Például, ha valaki elnyomja vagy elfojtja érzelmeit, az hosszú távon testi tünetek formájában jelentkezhet, mint például fejfájás vagy gyomorproblémák, netán éles végtagfájdalmak... (vitaparnerére sandít)
Moderátor: Nagyon érdekes! Köszönöm a választ, bár e tanok ma már részben meghaladottak, de köszönjük, hogy felidézted őket... Most pedig forduljunk Prokrusztész ágyához. Szerinted a testi kínok segíthetnek a témában való elmélyülésben?
Prokrusztész ágya: Köszönöm a kérdést! Klasszikus műveltségemen túllépve elmondhatom, hogy egyik kedvenc elméletem a modern neurológiai kutatások területéről a gate control theory, vagyis a kapuvezérlés elmélete. Ez az elmélet azt sugallja, hogy a fájdalom észlelése és feldolgozása a központi idegrendszerben egy kapun keresztül történik. A testi és lelki állapotok, valamint a környezeti tényezők befolyásolják, hogy ez a kapu nyitva vagy zárva legyen. Például, ha valaki stresszes vagy szorongó, ez a kapu könnyebben megnyílhat, ami erősítheti a fájdalom érzetét. Más példa: az érzékszervi bemenet elvesztése csökkenti az agy gátlását, és ezáltal növeli a kapu önfenntartó idegi aktivitását, ami élettani szempontból hasznos.
Ezenkívül a biopszichoszociális modell is fontos szerepet játszik a fájdalomkutatásban. Ez a modell hangsúlyozza, hogy a testi fájdalom és a mentális kondíciók összetett, gyakran disszociatív állapotot kiváltó kölcsönhatásban állnak egymással. Azaz a megfelelően erős testi fájdalmat tapasztaló személyiség ellenpárjaként létrejön a mentálisan szuperegészséges személyiség, aki szellemi csúcsteljesítményekre képes.
Eközben a társadalmi, kulturális és környezeti tényezők is befolyásolják ezeket a folyamatokat. Tehát az ember egészségének globális megértéséhez és a fájdalom szerepének helyes értelmezéséhez figyelembe kell vennünk mindhárom tényezőt: bio, pszicho, szocio. Innen nézve el tudom képzelni dívány és ágy közös nevezőre hozását.
Mesterem, Prokrusztész szabadalmaztatta ennek a bútornak az ősét, de Dr. Freud ésszerűsítette a tudatvallatás kínpadjává. A fájdalom kiváltása gazdámnál nyers fizikai eszközökkel történt, míg a díványon a leggyötrőbb, legnyomorítóbb elfojtott emlékek kínzó tudatosítását éli át a paciens. Fájdalmuk mértéke azonos. Különbség, hogy az ágy őszinte, a dívány pedig csalárd, mert a tudatalattival kelt illúziót.