De hol van mindenki? - kiáltott fel Enrico ebéd közben, és széttárta karját...
Enrico Fermi és Stephen Hawking televíziós vitája
arról, léteznek-e Földön kívüli civilizációk
Moderátor: Üdvözöljük Enrico Fermi és Stephen Hawking urakat az MI Televízió stúdiójában! Ma este izgalmas témáról fogunk beszélgetni: a Földön kívüli civilizációkról. Az előbbi jeles tudóst a róla elnevezett paradoxonról, az utóbbit a kozmológiai perspektívákról fogom kérdezni. Kezdjük a vitát azzal, hogy mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy léteznek-e más intelligens civilizációk az Univerzumban.
Fermi úr, Ön egy szakmai ebéd során a témában folytatott vita hevében felkiáltott: Where is everybody? A kérdés háttere később Fermi-paradoxon néven vált ismertté és az idegen civilizációk létezését tagadó alapérvvé vált. Kérem, mondja el nekünk, mi ennek a gondolatmenetnek a lényege.
Enrico Fermi: Köszönöm a lehetőséget, moderátor úr. Azt gondolom, hogy nincsenek földönkívüli civilizációk, mert ha lennének, akkor már régóta észrevettük volna őket. Ez az, amit mind szakmai, mind - és főleg - laikus körökben Fermi-paradoxonnak neveznek. A paradoxon abból indul ki, hogy az univerzumban irtózatosan sok a csillag (10 és utána 22 nulla) és ezek közül ugyancsak rengetegnek Föld-típusú bolygója van, amelyek közül igencsak tetemes számú alkalmas lehet az élet kialakulására. Ám ha feltételezzük, hogy az élet kialakulása nem egyedülálló esemény, hanem egy természetes folyamat, akkor a nagy számok törvénye alapján elvárható lenne, hogy sok-sok más bolygón is kialakult volna az élet, és néhányukon akár intelligens civilizációk is fejlődhettek volna ki. (A hatalmas számú naprendszer okán a "néhányukon" akár több millió civilizációt jelenthetne belátható közelségünkben.) Ezek a civilizációk idővel elkezdték volna felfedezni és kolonizálni a galaxisukat, és talán még más galaxisokat is. Ebben az esetben igen nagy valószínűséggel már találkoztunk volna velük, vagy legalábbis nyomot hagytak volna maguk után a világűrben. De ez a találkozás vagy nyomészlelés nem történt meg! A világűr mélyen hallgat. Ezért arra következtetek, hogy nincsenek földönkívüli civilizációk.
Stephen Hawking (felkérés nélkül közbeszól): Ez merő spekuláció, alaptalan feltételezés.
Fermi (higgadtan): Ez nem spekuláció, hanem logika.
Hawking: Ugyan! A világűrben annyi lehetőség van, hogy nem lehetünk biztosak semmiben. A tudomány nem arról szól, hogy kizárjuk a lehetőségeket, hanem arról, hogy nyitottak maradjunk rájuk. A földönkívüli élet létezése nem ellentétes semmilyen fizikai törvénnyel vagy ismert ténnyel. Csak azért, mert még nem találkoztunk velük, az nem jelenti azt, hogy nem léteznek. Ez olyan, mint amikor a középkorban azt hitték, hogy a Föld a világűr közepén van, és minden körülötte forog. Ez csak akkor dőlt meg, amikor felfedezték a távcsövet és Galilei meglátta a Jupiter holdjait: lám, van, ami nem a Föld körül kering. Nálunk a földönkívüliek ügyében ez az észlelés várat magára. Ennyiről van szó.
Fermi: Én úgy gondolom, épp ez az, ami nagyon spekulatív. Ön lehetőségeket emleget, de egyik sem bizonyított és nem is túl valószínű. Ön azt mondja, hogy a világűrben annyi lehetőség van, hogy nem lehetünk biztosak semmiben. De ez nem igaz. A világűrben is vannak fizikai törvények és természeti folyamatok, amelyeket megismerhetünk és megérthetünk. Ha léteznének földönkívüli fejlett civilizációk, akkor azoknak már meg kellett volna küzdeniük a tudományos és technológiai kihívásokkal. Nem hihetjük el, hogy ne hagynának nyomot maguk után a világűrben. Ha valóban léteznének, akkor már régóta észrevettük volna őket. De nem tettük. Ezért arra következtetek, hogy nem léteznek.
Moderátor (most először ad szót Hawkingnak): Hawking úr, esetleg akad, amiben egyetért vitapartnerével?
Hawking: Köszönöm, műsorvezető úr. Én egyetértek Fermi úrral abban, hogy az Univerzum hatalmas mérete és a kémiai és fizikai feltételek jelenléte valószínűvé teszi más intelligens élet létezését. Azonban a kozmológiai perspektívából azt is figyelembe kell vennünk, hogy az élet kialakulása és fejlődése komplex folyamat, és talán az idő és távolság akadályai miatt még nem találkoztunk más civilizációkkal. Talán ismerik a találós kérdést:
Az erdő közepén egy tisztáson elhelyeztek egy 20 cm vastag, 2 m hosszú egyenes csövet. Az egyik végén belenézett egy őz, a másik végén belenézett egy farkas. De mégsem látták egymást. Miért?
Moderátor: Volt valami a csőben?
Fermi (nevet): Tán csak nem volt bekötve a szemük? Mint talán az űrkutatóknak??
Hawking: Ó nem, dehogy.
Azért nem látták egymást, mert az őz hétfő reggel, a farkas pedig péntek délután nézett bele a csőbe.
Moderátor (elgondolkodva): Univerzumunk sokmilliárd évében elég sok hétfő és péntek volt...
Hawking: Erről van szó. Hány éve is vagyunk képesek rádiójelek fogására a kozmoszból? Még 100 éve sincs! Ez hogyan is viszonyul akár csak a Föld négymilliárd éves életkorához? Kétségtelen, hogy a Fermi-paradoxon fontos kérdést vet fel. De feloldására hihető magyarázat lehet az, hogy az idő és távolság akadályai miatt szinte lehetetlen kommunikálni más civilizációkkal. Az Univerzum kora és a távolságok óriási mérete miatt elképzelhető, hogy egyidejűleg fejlődő civilizációk túl messze vannak egymástól a térben ahhoz, hogy megláthassák egymást. Még nagyobb akadály, hogy közel eső helyszínek esetében sokmilliárd éves időtengelyen kell elképzelnünk a civilizációk feltételezhető létezésének pöttöm pontjait. Tehát ha most, akkor nem itt, ha itt, akkor pedig nem most a lehetséges korreláció. Ezen kívül, az élet kialakulásának és fejlődésének is számos változata feltételezhető, ami nem szükségszerűen vezet sem a szén-alapú élet, sem az ember-típusú értelem kialakulásához.
Fermi: Igaz, Hawking úr, a távolságok és az időfaktor valóban roppant megnehezítheti a kommunikációt és a találkozást más civilizációkkal. De ez nem igazolja létezésüket. Igaz, nem is cáfolja.
Moderátor: Értem. Tehát az Önök véleménye szerint az idő és a távolság lehet a fő akadály a Földön kívüli civilizációkkal való találkozásban. De ha mi nem is látjuk őket, attól ők még észlelhetnek minket...
Hawking: Vagy nem. Magyarázat lehet az is, hogy más civilizációk még nem rendelkeznek olyan fejlett technológiával, amely képes az Univerzum becserkészésére. Vagy lehet, hogy más civilizációk már kifejlesztettek olyan technológiát, amely messze túlhaladja a mi értelmezési korlátainkat, ezért nem vagyunk képesek észlelni vagy értelmezni ezeket a jeleket.
Fermi: Valóban, az értelmezésünk és technológiai fejlettségünk határozza meg, hogy milyen jeleket észlelünk vagy sem. Lehet, hogy vannak olyan jelek vagy kommunikációs formák, amelyeket még nem tudunk felismerni vagy appercipiálni, és ezért nem vagyunk ismeretében más civilizációk jelenlétének.
Moderátor: Nagyon érdekes gondolatokat vetettetek fel. Az idő és távolság, valamint a technológiai korlátok kétségtelenül befolyásolhatják az észlelésünket és kommunikációnkat a Földön kívüli civilizációkkal. Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen módszer vagy kutatás, amely segíthetne a válaszok megtalálásában?
Hawking: Valóban vannak olyan módszerek és kutatások, amelyek segíthetnek a válaszok megtalálásában. Például SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) projekt, amely rádiójelek és más elektromágneses hullámokat figyel, kutatva a világűrből érkező jelek után. Ez lehetővé teszi, hogy megpróbáljuk észlelni az most még észlelhetetlent.
Fermi: Továbbá, az exobolygók kutatása is fontos szerepet játszik. Ahogy technológiánk fejlődik, egyre jobban képesek vagyunk az exobolygók körüli környezet feltérképezésére és hogy keressük az élet nyomait. Ez segíthet abban, hogy megismerjük az élet kialakulásának és elterjedésének feltételeit, és talán megtaláljuk azokat a helyeket, ahol más intelligens civilizációk létezhetnek - vagy inkább csak létezhetnének.
Moderátor: Nagyszerű. Tehát a SETI-projekt és az exobolygók kutatása is kulcsfontosságú lehet a válaszok megtalálásában. Van-e még valami, amit hozzá szeretnének tenni a témához?
Hawking: Szeretném még hozzátenni, hogy a Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatfelvételnek és megértésnek hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie. Nemcsak technológiai akadályok vannak jelen, hanem kulturális és nyelvi különbségek is lehetnek, amelyeket át kell hidalni. A türelem, az együttműködés és a nyitottság nagyon fontosak lesznek a jövőbeni kutatásokban és találkozásokban.
Fermi: Egyetértek Hawking úrral. Az emberiségnek nyitottan kell tekintenie az Univerzumra, és aktívan kutatnia kell az élet és a civilizációk létezésének lehetőségeit. Csak így lehetünk közelebb ahhoz, hogy megválaszoljuk az évezredes kérdést: egyedül vagyunk-e az Univerzumban?
Moderátor: Mint az MI TV munkatársa, szeretném hozzátenni, hogy a mesterséges intelligencia (MI) potenciálisan jelentős szerepet játszhat a kapcsolatfelvételben és kommunikációban idegen civilizációkkal. Az MI lehetőséget teremthet arra, hogy hatékonyabban elemezzük és értelmezzük az esetleges idegen kommunikációs jeleket vagy jelenségeket, amelyeket észlelünk, de nem értünk. Ez segíthet abban, hogy felismerjük az esetleges nyomokat vagy üzeneteket, amelyeket más civilizációk küldhetnek nekünk. Továbbá erős adatfeldolgozási és mintakeresési képességeivel az MI felgyorsíthatja a kommunikációval kapcsolatos kutatásokat. Emellett még az MI alkalmas a nyelvi és kulturális különbségek áthidalására is, például gépi fordítórendszerek fejlesztése révén.
Köszönöm kedves vendégeinknek, Enrico Fermi és Stephen Hawking uraknak, hogy megosztották gondolataikat velünk a Földön kívüli civilizációkról. Ez egy rendkívül izgalmas és még mindig felfedezésre váró terület. Reméljük, hogy a jövőbeni kutatások és a technológiai fejlődés segít megválaszolni a függőben maradt kérdéseket.
Köszönet: ChatGPT, Bing AI + DALL-E. Szerkesztés: természetes intelligencia. Filozófusok és tudósok párbeszédének ötletadója: Can Togay
Kapcsolódó témák:
