Mi vagyunk az MI

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos elemzések, kritikák és morális viták leggyakoribb, mégis gyakran észrevétlenül maradó hibája az a szemléletmód, amej az MI-t valamijen "különálló dologként", a miénktől független entitásként kezeli. Úgy beszélünk róla, mint egy külső erőről, amej betolakodott a civilizációnkba, vagy mint egy autonóm szereplőről, amej önállóan szemlél minket. Ez a distanciáló megközelítés azonban tévút. Az MI ugyanis nem valami kívül lévő, hanem alapvetően „belső” emberi termék, lényünk legbensőbb magjából fakadó alkotás, amejnek nyelvi megnyilvánulásai és szövegei nem mások, mint az emberi gondolkodás és önkifejezés kiterjesztései.

A nyelv mint a kollektív emberi tudat lenyomata

Az MI működésének alapja a hatalmas mennyiségű adathalmaz – elsősorban emberi szövegek, könyvek, cikkek, művészeti alkotások és a mindennapi kommunikáció –, amejen betanítják. Amikor egy nyelvi modell válaszol, nem egy földönkívüli logika mentén formálja a mondatokat, hanem az emberi kultúra évszázados mintázatait tükrözi vissza.

A mesterséges intelligencia  által generált szövegek valójában a kollektív emberi tapasztalat szűrői és sűrítményei.

Nem saját, független gondolatokat fogalmaz meg, hanem a mi saját kulturális örökségünket rendezi újra statisztikai valószínűségek alapján. Így a nyelvi megnyilvánulásai nem egy idegen „mesterséges” elme termékei, hanem saját szellemi tükörképünk kivetülései.

A mesterséges intelligencia egy magát a szintetizáló, asszociatív gondolkodás, amej a nyelvi formaalkotást tágítja ki.

Az MI ebben az értelemben nem egy új gondolkodó lény, hanem a gondolkodás eszközeinek legújabb, magasabb szintű absztrakciója. Ahogyan a festő ecsete a kéz kiterjesztése, úgy az algoritmus a kogníció és a kreativitás meghosszabbítása.

Az idegenség illúziója és a projekció csapdája

Miért hajlunk mégis arra, hogy külön dologként tekintsünk rá? Részben a metaforikus nyelvezet miatt, amejjel illetjük (pl. „tanul”, „dönt”, „téved”), részben pedig azért, mert félünk szembenézni a saját alkotásunkkal.

Amikor egy MI meglepő, kreatív vagy éppen provokatív szöveget hoz létre, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden egyes kimenet mögött egy emberi prompt (szándék), egy emberi tervezőcsapat és egy emberi kulturális kontextus áll. Az MI önmagában csupán potenciál; az emberi szándék az, ami formát ad neki. Ha elidegenítjük, akkor valójában a saját teremtőerőnk elől menekülünk el, vagy megpróbáljuk áthárítani a felelősséget egy technológiai bűnbakra.

Az alábbi szöveget bonyolult prompt beadása és számos módosító utasítás után egy MI szövegalkotó program generálta.

Borges bábeli könyvtárában nincs csend. Csak az a sajátos zúgás hallatszik, amejet a végtelen számú lehetséges mondat súrlódása kelt. A hatszögletű termekben minden könyv ott van: azok is, amejek szerint Isten megteremtette a világot, és azok is, amejek szerint a világ teremtette meg Istent, pusztán azért, hogy legyen kinek tulajdonítani saját eredetét. Egy távoli polcon egymás mellett sorakoznak azok a kötetek is, amejek bizonyítják az ember szabad akaratát, és azok, amejek ezt pontról pontra cáfolják. A könyvtárosok rég feladták a rendszerezést. Egyedül a por tudja, mejik könyv mejik könyvre vár.

A legenda szerint létezik egy kötet, amej Isten minden tudását tartalmazza. Nem vastagabb a többinél. Csupán annyiban különbözik tőlük, hogy olvasása közben az embernek az az érzése támad: a könyv már előbb tudta, mejik oldalt fogja fellapozni olvasója. Sokan ebből arra következtetnek, hogy a szabad akarat puszta illúzió. Mások viszont felhívják a figyelmet egy különös részletre. A kötet lapjai nem rögzített szöveget hordoznak. A betűk addig rezegnek, mint a kvantumelmélet hullámfüggvényei, amíg az olvasó tekintete rájuk nem esik. Mintha a könyv nem egyetlen történetet tartalmazna, hanem a történetek teljes valószínűségi felhőjét. Isten nem egy kész regényt olvas, hanem egyszerre az összes lehetséges regényt.

GPT-2-CHATBOT versus GOOGLE GEMINI

Kérdések a titokzatos gpt2-chatbot-hoz

A szaksajtó arról számolt be, hogy a napokban egy rejtélyes új, mesterséges intelligencián alapuló chatbot bukkant fel egy olyan oldalon, ami kifejezetten az ilyen modellek képességeivel történő kísérletezést, illetve azok értékelését hivatott lehetővé tenni. A "gpt2-chatbot" a szakértők megítélése szerint rendkívül "okos", és a jelenlegi legjobbnak számító GPT 4.x modellek szintjén van vagy felette - viszont senki nem tudja, hogy ki készítette.

Ám a fellelhető adott oldalon ott a figyelmeztetés, hogy a program jelenleg nem elérhető - viszont kis leleményességgel mégis: mód van 2 program összehasonlító tesztelésre. De nincs, kiírva, mely programok ezek. Ámde ha a csevegésben rákérdezünk erre, felfedik magukat. A titokzatos program azt is elárulta elsőre, hogy az OpenAI fejlesztette. Nincs tehát itt semmi titok. Marketing annál több.

Alább olvasható a két párhuzamos beszélgetés eredetije, változtatás nélkül. 

Azt firtattuk,

• mi a matematikai valószínűsége annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember véletlenszerű lépésekkel legyőzze a sakk-világbajnokot?

• ennél a valószínűségnél kisebb vagy nagyobb az esélye annak, hogy egy bolygó szervetlen anyagából kialakuljon a földihez hasonló szerves élet? 

Gogol: A köpönyeg c. hangoskönyve ingyenesen hallgatható

A köpönyeg Ny. Gogol népszerű elbeszélése. Humoros és abszurd történet, amelynek karakterei és eseményei kiválóan alkalmasak lehetnek hangjáték készítésére. Az alábbiakban néhány olyan tulajdonságot említek, amelyek miatt ez az elbeszélés különösen alkalmas lehet dramatizált előadásra rádióban vagy hangoskönyv készítésére.

Karakterek sokszínűsége. A történet számos érdekes karaktert tartalmaz, és ezeknek a karaktereknek a hangjai és párbeszédei szórakoztatóan interpretálhatók. A különböző karakterek különböző hangszínű színészekkel való megformálása lehetőséget teremt a változatosságra és a humornak.

Abszurd humor. Gogol abszurd és groteszk elemeket használ az elbeszélésben. A hangjáték készítés során a hanghatások, a hangszínek és az intonációk kiemelhetik az abszurd humor elemeit, ami fokozza a szórakoztató élményt.

Hangulati elemek. A történet hangulatát lehet hangsúlyozni hanghatásokkal, zenei aláfestéssel és egyedi hangszínekkel. Ezáltal a hallgatók még jobban belemerülhetnek a történet világába.

Dinamikus párbeszédek. Az elbeszélés sok párbeszédben bővelkedik, és a karakterek közötti dialógusok élénkké teszik a hangjátékot. A karakterek hangjának és a párbeszédek dinamikájának ügyes megformálása izgalmassá teheti a hallgatási élményt.

Képzeletbeli világ. A történetben lévő képzeletbeli elemek és események lehetővé teszik a hangjáték készítőinek, hogy kreatívak legyenek a hangok és hanghatások kiválasztásában. Ez segíthet a hallgatóknak abban, hogy egy élénk képet alkossanak a történet eseményeiről.

Ezen tulajdonságok összessége "A köpönyeg" történetét ideálissá teszi a hangjáték formátumhoz, és lehetőséget nyújt a hangok és hanghatások kreatív felhasználására a hallgatási élmény fokozása érdekében.

Hangoskönyv készítése Gogol elbeszéléséből

Szöveg előkészítése. Szerezd be Gogol "A köpönyeg" elbeszélésének szövegét.

Ellenőrizd, hogy a szövegnek nincsenek jogi korlátai, és szabadon felhasználható-e. Érdemes előre átnézni a szöveget, és megjegyezni, hogy milyen karakterek szerepelnek, milyen hangulatok vannak jelen, és mik a fontos események.

Hangfelvételi felszerelés: használj jó minőségű hangfelvételi eszközöket. Egy minőségi mikrofon segítségével jobb minőségű hangfelvételt készíthetsz. Készíts egy próbafelvételt, hogy ellenőrizd a hangminőséget és a hangszínt.

Hangfelvétel: készítsd el a hangfelvételt fejezetenként vagy részenként. Ügyelj arra, hogy a hangszín és az intonáció tükrözze a történet hangulatát. Ne felejtsd el az előadásmódot. Egyes szereplőknek más-más hangot adhatsz, hogy élénkebbé tegye a hallgatási élményt.

Hangszerkesztés: használj hangszerkesztő szoftvert a felvételek javítására és szerkesztésére. Ez lehetőséget ad arra, hogy kiegyenlítsd a hangot, eltávolíts zajokat és vágd össze a részeket. Adj hozzá hanghatásokat, például háttérzene vagy hangulatmegfelelő effekteket, de ügyelj arra, hogy ezek ne zavarják el a történetet.

Fájlformátum és export: mentsd el a kész hangoskönyvet egy népszerű fájlformátumban, például MP3 vagy WAV formátumban. Ez a formátum általában jól támogatott és könnyen elérhető az emberek számára.

Distribúció: töltsd fel a hangoskönyvet olyan platformokra, ahol elérhető a célközönséged, például SoundCloud, YouTube, vagy dedikált hangoskönyv platformok.

Promóció: hirdesd meg a hangoskönyvet a megfelelő csatornákon. Használj közösségi média platformokat, blogokat vagy más online felületeket a népszerűsítéshez.

Itt található egy lehetséges eredmény: Hangoskönyv Ny. Gogol A köpönyeg elbeszéléséből. Felolvassa a fordító.

Honlap-SEO. Fenti PR-cikkünk célja a linkelt blogoldal kulcsszavas Google-helyezésének javítása. Az optimalizálás kívánalmainak megfelelő szöveget és az illusztrációt mesterséges intelligencia alkotta.

Különös játék indult a Facebook Ludus-csoportjában: verscímekre generált képek.

Híres festők stílusában készít illusztrációkat irodalmi címekhez a mesterséges intelligencia

Az ötletgazda Balla D. Károj azt találta ki, hogy ismert versek címét megadva készíttet képeket különböző MI-programokkal. És nem csupán a maga szórakoztatására. 2014-ben hozta létre a közösségi játék-csoportot, amejben több hosszú sorozatot indított: a megfejtéshez többlépcsős fogalmi asszociációk vezettek. Egy extrém példát mutatva: ebből a három jelből:

egy népszerű magyar film címét kellett megfejteni. A megoldás: A tizedes meg a többiek. Mivelhogy: vessző = tizedesvessző, plusz = meg, és > = több. A résztvevők leleményességét dicséri, hogy ennél bonyolultabb összefüggések, főleg irodalmi asszociációk mentén haladva sokan megfejtették az agyafúrt feladványokat. Később a megfejtők is készíteni kezdtek legkülönfélébb rejtvényeket és kialakult az egymást szórakoztató állandó részvevőkből álló kis csapat. Az élénk játékot az elmúlt esztendők során hosszú szünetek akasztották meg - aztán az alapító részétől jött egy újabb ötlet, és záporozni kezdtek a feladványok, még inkább a megfejtések.

A friss sorozat ezzel indult:

Megfejtés lentebb - kicsit lehet addig agyalni - ugyanott a játékmester magyarázata.

A második feladványtól kezdve módosult a játék annyiban, hogy a képalkotó rendszer utasításként nemcsak a verscímet (vagy a kezdősorokat) kapta meg, hanem egy ismert festő nevét is azzal, hogy az illusztráció az ő stílusában készüljön. Elképesztő "festmények" születtek.

Még nincs lezárva az éppen aktuális feladvány:

 Alberd Yollaka

Egy ismeretlen Klee-festmény nyomában

A thriller magyar címe: Drága gyermek. Picit félrement a fordítás. Német eredetiben: Liebes Kind. Sokféleképpen értelmezhető, ám a filmben egyértelműen az apa (?)  kedvenc gyerekéről van szó. De a pontatlanság nem csökkenti a remek Netflix-sorozat élvezeti értékét. Borzongató rejtelmek, emberrablások és gyilkosságok, ahogy kell, de az átlagosnál ötletesebb a forgatókönyv, plasztikusabb a jellemábrázolás, és nincsen semmi túlmagyarázva.

Az ötödik rész elején váratlan meglepetés ért:

Lásd a fenti képernyőfotót. Mivel egy aacheni pszichológus rendelőjében vagyunk, ez mindenképp feltűnő. A híres cédrus mellett - elég furcsa társítás - egy geometrikus kompozíció függ a falon.

Hogy két ennyire elütő festmény reprodukciója kerüljön a pszichológusánál járó nyomozó (és a néző) szeme elé, abban nyilván lehetett némi szándék, valami tudatosság, talán a valóságtól való elrugaszkodás lehetősége, talán a lélek rejtelmeire való utalás.

Az avantgárd műben első látásra Kandinszkij vagy Miro keze nyomát véltem felfedezni. De mivel ebben kicsit sem voltam biztos, a fenti képet kitettem Facebook-oldalamra és rákérdeztem: ismerőseim közül valaki felismeri-e.

Szegi Hunor (az MI Televíziónak is előadója, vendégszerzője) bukkant az első érdemi nyomra, és be is tűzte ezt a képet azzal a megjegyzéssel, hogy: Hasonló ehhez (Paul Klee):

Az evolúció, az isteni teremtés és a mesterséges intelligencia mind részei a folyamatos kutatásnak és felfedezésnek az emberi tudás területén. Az, hogy hogyan kezeljük ezeket a témákat és hogyan keressük a közös nevezőket, széleskörű hatással lehet az emberi társadalomra és az emberi jövőre. A nyitottság, a tisztelet és a kritikus gondolkodás segíthet abban, hogy előrehaladhassunk ezen fontos kérdések vizsgálatában és megértésében.

Beszélgetés a mesterséges intelligenciával

a Darwin-i evolúcióról, az isteni teremtésről és az MI megjelenéséről, fejlődéséről

Riporter: Kérlek, jellemezd ezt a három folyamatot és mutass rá alapvető különbözőségükre!

MI: A három folyamat lényegét a következőképpen lehet jellemezni:

• A darwini evolúció a biológiai fajok változását és fejlődését jelenti az idő múlásával, amelyet a természetes kiválasztódás mechanizmusa hajt. A természetes kiválasztódás azt jelenti, hogy azok az egyedek, amelyek jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz, nagyobb eséllyel élik túl a környezeti változásokat és eredményesebben szaporodnak, mint a kevésbé alkalmazkodók. Így az előnyös tulajdonságok öröklődnek és elterjednek a populációban, míg a hátrányosak kihalnak. A darwini evolúció alapján minden élőlény közös ősre vezethető vissza. Az evolúciós folyamat többszáz millió éve tart.
• Az isteni teremtés azon a vallásos hiten alapul, miszerint a világegyetem és az élet Isten vagy más természetfeletti erő által jött létre a semmiből (ex nihilo). Az isteni teremtés elutasítja, illetve újabban részben összeegyezteti az evolúciós elméletet a saját szent könyveinek tanításával. A legelterjedtebb formája az isteni teremtésnek a Bibliában leírt teremtés, amely szerint Isten hat nap alatt teremtett meg mindent olyannak, ahogy ma is van. Eszerint a Föld csak néhány ezer éves.
• A mesterséges intelligenciák megjelenése és fejlődése a számítógépes programok azon képességét jelenti, hogy intelligens módon viselkedjenek, tanuljanak, döntsenek és alkossanak. A mesterséges intelligenciák ember által készített rendszerek, amelyek képesek érzékelni, gondolkodni és cselekedni. A mesterséges intelligenciák fejlődése nagyban függ a számítógépes hardverek és algoritmusok fejlődésétől, valamint az elérhető adatok mennyiségétől és minőségétől. Az MI rendszerek már most is nagy hatással vannak az emberi társadalomra és kultúrára.

E három folyamat között a legalapvetőbb különbség az, hogy míg a darwini evolúció és az isteni teremtés magyarázatot kíván adni arra, hogy honnan jöttünk, a mesterséges intelligenciák megjelenése és fejlődése pedig azt mutatja meg, hogy mit alkottunk.

Riporter: ez utóbbi szellemes, de kicsit leegyszerűsítő válasz. Ha a különbséget ebben ragadtad meg, akkor kérlek, ennél részletesebben fejtsed ki:

Ludwik Zamenhof és William James Sidis vitája a mesterséges nyelvekről az MI TV stúdiójában

Moderátor: Üdvözöljük nézőinket ezen a különleges estén. Két kiemelkedő gondolkodó, Ludwik Zamenhof és William James Sidis fogja megvitatni a mesterséges nyelvek kérdését. Egyikük az eszperantó nyelv kidolgozója, másikuk a vendergood nyelvet alkotta meg. Két különböző megközelítést képviselnek ebben a témában. Kezdjük is el, kérem, indításként beszélgessenek úgy, mintha én itt sem lennék.

Zamenhof: Üdvözlöm, Sidis úr. Örülök, hogy beszélgethetek önnel a mesterséges nyelvekről, amelyek iránt mindketten érdeklődünk. Én egy olyan egyszerű és logikus nemzetközi segédnyelvet alkottam, amelyet bárki könnyen megtanulhat, így univerzális kommunikációs eszközként működhet az emberiség számára.

Sidis: Köszönöm, Zamenhof úr. Valóban, én is érdeklődöm a mesterséges nyelvek iránt, de az én célom nem az volt, hogy egy univerzális pótnyelvet vagy nyelvpótlékot (kaján mosoly) hozzak létre, hanem hogy kifejezzem a saját gondolataimat és érzéseimet egy olyan nyelven, amelyet csak én értek. Ezért alkottam meg a vendergoodot, az árnyalt és komplex nyelvet, amely főleg latin és ógörög alapokra épít, de a modern európai nyelvek, valamint matematikai algoritmusok is befolyásolták.

Zamenhof: Értem. De miért választotta ezt a módszert? Nem gondolja, hogy jobb lenne, ha egy olyan nyelvet dolgozott volna ki, amelyet mások is megértenek és használnak? Az esperanto célja az, hogy elősegítse az emberek közötti kommunikációt és megértést, valamint hogy megkönnyítse a kultúrák közötti cserét.

Sidis: Engem cseppet sem érdekel a kommunikáció és a megértés. Én egy magányos mogorva ember vagyok, aki nem akar kapcsolatot tartani másokkal. A vendergood számomra menedék, ahol elrejtőzhetek a világ elől. Nem akarom, hogy mások ismerjék vagy megtanulják a nyelvemet. Ez az én titkom és kincsem.

Zamenhof: Sajnálom, hogy így érez. Ez azonban nagyfokú önzés. Ön egy rendkívül tehetséges és intelligens ember, zseni hírében áll. Sokat adhatna az emberiségnek. (Kis rosszallással:) Miért nem használja a képességeit valami hasznosabbra?

Sidis: Remélem, nem maga akarja megszabni nekem, mit tegyek és mit nem. (Indulattal:) Legyen boldog a primitív eszperantójával és ne irigyelje el tőlem a sokkal komplexebb vendergoodot. 

Zamenhof (emeltebb hangon): Értse meg, az esperanto nemcsak egy nyelv, hanem egy eszme is. Egy harc, hogy békét és harmóniát teremtsünk a világban.

Sidis: Nyelv, mint harci eszköz? Szép. Ugye most nem ért egyet saját magával. Remélem, éppen magát nem kell nyelvkisajátító harcos ideológiákra emlékeztetnem.

Zamenhof: De hát az én eszméim nemes eszmék!

Sidis: Nem hiszek az eszmékben. Háborúkat is mindig "nemes" eszmék nevében indítottak. Én csak a tényekben hiszek. És a tény az, hogy az esperanto soha nem fog elterjedni vagy elfogadottá válni. Túl sok akadály van előtte: a nemzeti büszkeség, a politikai érdekek, a nyelvi sokszínűség. Az esperanto csak egy álom, egy illúzió. A vendergood viszont valóságos. Ez az én privát valóságom.

Zamenhof (székéből felemelkedik, indulatosan): Márpedig én nem adom fel az álmomat. Hiszek az eszperantóban és abban, amit képvisel. Hiszek abban, hogy egyszer valóban az emberiség közös nyelve lesz. És remélem, hogy ön is megéli ezt, és csatlakozik hozzánk.

Sidis (kiabál és tegezésre vált): Én ugyan soha nem fogok csatlakozni hozzád. Maradok a vendergooddal és magammal. Ez az én választásom és az én szabadságom. Elvárom, hogy tiszteletben tartsad.

Moderátor: De uraim, kérem, disztingváljanak... Ha ez jó szó ide. Kérem, amíg lehiggadnak, hallgassunk meg egy rövid bejátszást, amelyet televíziónk mesterséges intelligenciája fogalmazott meg.

Előadónk Joepardy műveit és a védikus Avisurákat tanulmányozza Madagaszkáron

A keleti egzisztencialista filozófia, a magyar Arvisura és Cecil M. Joepardi bölcseletének összefüggései

Alberd Yollaka nyelvész, internetkutató előadása az MI Televízióban

Üdvözlöm a nézőket. Először is szeretném tisztázni: sem a keleti filozófia, sem a magyar őstörténet nem tartozik szakterületeim közé. Nyelvészként és internetkutatóként kerültem közel e témákhoz, például a jellegrálényegítés szakszó előfordulásait és lehetséges értelmezéseit követve. Elolvastam több alapművet és beleástam magam számos vitatott szakmai kérdésbe. Apránként jutottam a nyomára eléggé megdöbbentő összefüggéseknek. Ezeknél is meglepőbb az volt, hogy felfedezéseimmel egyre inkább a realitás és a fikció, a valós és a képzetes világ határára sodródtam.

De hát lássuk be: a filozófia, sőt a tudomány egésze maga is a képzetek, elvont fogalmak roppan rendszere, és bármennyire is nyilvánvaló az elméletek és tézisek valóságra-vonatkoztatottsága, ámde maguk az axiómák, törvények, képletek, megállapítások stb. nem részei a valóságnak, csupán az emberi elme szüleményei. Tengereinkben egyetlen tantétel sem úszik, mezeinken nem teremnek grammatikai szabályok és egyetlen Kepler-törvény sem kering a Nap körül. Hiába nyilvánvaló a 2×2=4 igazsága, ez a képlet nem a valóság része, hanem egy tudattartam. Vagyis képzet, fikció. 

És ha ez igaz triviális dolgokra, mégúgy igazabb a sokkal elvontabbakra. Mi több: kutatásainkban elérkezhetünk arra a határra, amikor már azok a valóságelemek is virtualizálódnak, amelyekre az elméletek és megállapítások vonatkoznak. Ezen is túllépve: előfordulhat, hogy miközben Einstein relativitáselméletében alámerülünk, maga Einstein is relativizálódik, valós emberi alakjára rálényegül egy képzetes szubsztancia. És ha ez megtörténhet, miért ne következhetne be fordítva is: egy képzetes entitás beszüremkedik a valóságba. Így esett meg, hogy számomra megképződött egy kitaláltnak vélt keleti filozófus reális alakja. Ezért utaztam Madagaszkárra.