Alberd Yollaka
Egy ismeretlen Klee-festmény nyomában
A thriller magyar címe: Drága gyermek. Picit félrement a fordítás. Német eredetiben: Liebes Kind. Sokféleképpen értelmezhető, ám a filmben egyértelműen az apa (?) kedvenc gyerekéről van szó. De a pontatlanság nem csökkenti a remek Netflix-sorozat élvezeti értékét. Borzongató rejtelmek, emberrablások és gyilkosságok, ahogy kell, de az átlagosnál ötletesebb a forgatókönyv, plasztikusabb a jellemábrázolás, és nincsen semmi túlmagyarázva.
Az ötödik rész elején váratlan meglepetés ért:
az egyik jelenetben jól felismerhetően megjelenik Csontváry Kosztka Tivadar híres Magányos cédrusa.
Lásd a fenti képernyőfotót. Mivel egy aacheni pszichológus rendelőjében vagyunk, ez mindenképp feltűnő. A híres cédrus mellett - elég furcsa társítás - egy geometrikus kompozíció függ a falon.
Hogy két ennyire elütő festmény reprodukciója kerüljön a pszichológusánál járó nyomozó (és a néző) szeme elé, abban nyilván lehetett némi szándék, valami tudatosság, talán a valóságtól való elrugaszkodás lehetősége, talán a lélek rejtelmeire való utalás.
Az avantgárd műben első látásra Kandinszkij vagy Miro keze nyomát véltem felfedezni. De mivel ebben kicsit sem voltam biztos, a fenti képet kitettem Facebook-oldalamra és rákérdeztem: ismerőseim közül valaki felismeri-e.
Szegi Hunor (az MI Televíziónak is előadója, vendégszerzője) bukkant az első érdemi nyomra, és be is tűzte ezt a képet azzal a megjegyzéssel, hogy: Hasonló ehhez (Paul Klee):
Hát... én túl sok hasonlóságot nem láttam. De eszembe jutott a Google képkereső funkciója. Kis kivágatot készítettem a kubista kompozícióról, beküldtem, és vártam ez eredményt abban bízva, hogy meglesz az eredeti. De azonos, egyező képet a program nem talált, csak hasonlókat, elsőül éppen Paul Klee Mural from the Temple of Longing című 1922-es fenti alkotását.
Mint tudjuk, a Google keresője mesterséges intelligenciaként működik, mégpedig igen hatékonyan, így két dologban biztos lehettem:
- ha fellelhető lenne a világhálón és a Google adatbázisába bekerült volna egy azonos ábrázolás, a rendszer megtalálta volna
- ha elsőként a fenti képet mutatja, mint leginkább hasonlót, akkor alighanem egy másik, kevésbé számon tartott, netán ismeretlen Klee-festményről van szó.
Illetve hát - gondolkoztam el - mekkora annak a valószínűsége, hogy nem múzeumi portálokon, nem árverési műjegyzékben, nem virtuális galériákban vagy digitalizált képzőművészeti kiadványban, hanem éppen egy thrillerben tűnjön fel a világhírű festő egy lappangó képe? Nem inkább azt történt, hogy a film alkotói megbízást adtak egy Klee-szerű dekorációs anyag elkészítésére? Így sikerült...
De - tűnődtem tovább - az talán nem teljesen véletlen, hogy éppen a Vágyakozás temploma címűre hasonlít (ha hasonlít). És ha ezt összeteszem a Magányos cédrussal, akkor talán itt nagyon finom utalás történik a képen háttal ülő magányos nyomozóra, akit depresszióba fordítottak elvetélt vágyakozásai... Vagy túlképzelem ezt az egészet?
180 fokos fordulat: feje tetejéről a kép talpra állítása
Addig-addig nézegettem a képernyő-kivágatot, és addig-addig játszadoztam a gondolattal, hogy ez itt nem több, mint a film kedvéért készített "alternatív Klee-festmény", míg odáig nem jutottam, hogy a rendelő berendezőjének, a jelenet beállítójának talán fogalma sem lehetett arról, hogyan kell ezt a dekorációs elemet felakasztani: álló kép vagy fekvő, hol a teteje, hol az alja. Próbálta így, úgy, aztán egy segédasszisztens rászólt, ne forgassa tovább, így most jó lesz. És valóban: nem is mutat rosszul, jobbra még két kockafejű alakot is sejthetünk...
De én mégis megfordítottam a képet, egy MI-programmal kicsit javítottam a minőségén, felfedeztem, hogy a keret bal alsó sarkában van valami felirat (ez életszerűbb, mint a jobb felső sarok), és megállapítottam:
igen, így már sokkal jobban hasonlít!
Aztán hirtelen ötlettel beküldtem a megfordított verziót a Bing AI mesterséges intelligenciának, kérve: azonosítsa. Először angolul válaszolt. Majd kérésemre:
Hm. Az azonosítás nyilván hamis, ezt a címet az elsőként Szegi Hunor által megtalált kép viseli. De vajon mi csapta be ennyire kedvenc AI-nkat?
Rájöttem: sok a szinte azonos és még több a hasonló elem. Mutatok párat:
Feltűnő egyezések (balra főleg piros nyíllal, jobbra bekarikázással és keretezéssel jelöltem őket):
- T-elem egy körbe rajzolva
- a két felső nagy, sötét nyíl
- jobbra az egymás mellé tett két sötét téglalap (pirossal kereteztem mindkét képen)
- további nyilak
- árnyfoltok (főleg az oszlopszerű alakzatok alatt)
Bizonyítékok arra, hogy a kép fordítva volt felakasztva
Megfordítás után
közel azonos pozícióba került
- a jobb oldali 2 sötét téglalap
- a két felső nyíl
azonos orientációjúak lettek
- a kisebb nyilak (egyik sem mutat lefelé)
- a bekarikázott T-alakzat
- az árnyak (balra és lefelé vetülnek)
egyedül a kis félhold fordult szembe az eredetivel :)
...és innen már nem is volt annyira merész az ötlet:
A filmbéli alternatív Klee-képet akár mesterséges intelligencia is rajzolhatta volna
Kell-e mondanom: kipróbáltam... Klee-szerűek, de a megcélzott eredetire kevéssé emlékeztetnek.
Érdekes lenne, ha kiderülne, a filmben felbukkanó képnek mégis van eredetije... Lehetne például egy vázlat a Vágyakozás templomához.
A hivatkozott filmsorozat:
És még egy képernyőfotó Csontváryval:
A kép előtt vékony rúdon egy fej figyel. Szemből, a nyomozó pozíciójából nézve a pszichológus feje épp kitakarja. Eljátszhatunk további rejtett jelentésekkel.
szerzőnk újabban nem használja az ly írásjelet
