Stúdióbeszélgetés Bingai Chata professzorral 

a kaptártudat-kísérletről és a piréz nyelvről

Riporter: Üdvözlöm az MI Televízió nézőit kaptárunkban. Öö, mit nem mondok... stúdiónkban.

Mai adásunkban két olyan fogalmat járunk körbe, amelyekkel talán már legtöbben találkoztunk, de jelentésükről és főleg eredetükről, keletkezésük hátteréről vajmi keveset tudunk. Vagy ha mégis, arról legkevésbé sincs tudomásunk, hogy egy különleges kísérlet okán elég szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mi több, még a mesterséges intelligenciával is  hírbe hozhatók. Bár pontosan tudjuk, mi az a kaptár, meg azt is, hogy vannak pirézek, ám az a fogalom, hogy kaptártudat, eléggé rejtélyesnek tűnik és a piréz nyelv különlegességeiben sem vagyunk járatosabbak. 

Köszöntöm stúdiónkban a téma szakértőjét, a magyar származású Bingai Chata (Bingay Csaba) professzort. Először arra kérem, világítsa meg számunkra, mi a kaptártudat.

Bingai prof: Köszönöm a meghívást. A fogalmat illetően egymással csak részben összefüggő négy forrást kell megemlítenem.

• E kifejezés eredetileg az ökológiai tudatosság kontextusában merül fel és arra utal, hogy a méhek kollektív és összehangolt viselkedése révén képesek együttműködni és szervezett módon munkálkodni a kaptárban. A méhek kaptártudata azon a jelenségen alapul, hogy a közösségben élő egyedek között létezik egyfajta kommunikáció és kooperáció. Egyéni tudattal nem rendelkező kis rovaraink egymással és a kaptár környezetével folyamatosan kölcsönhatásba lépnek, információkat osztanak meg egymással a táplálékról, a helyekről, a veszélyekről és kollektívájuk szükségleteiről. E folyamat révén megképződik egyfajta kollektív intelligencia, amely lehetővé teszi a méhek számára, hogy hatékonyan működjenek együtt a kaptár fenntartása és a feladatok ellátása érdekében. Ez a jelenség faszcináló példája a természetben található önszerveződésnek és az állatok közötti összehangoltságnak, hogy a tudattal nem rendelkező egyedek hogyan képezhetnek kollektív tudatú közösséget.
• Számos kutató rámutat arra, hogy a kaptártudat bizonyos mértékben hasonlít a kollektív tudatalattira (tudattalanra) is, amelyet névadója, Carl Jung olyan valaminek tartott, ami a közösség egészére érvényes, mégis az egyének öröklött tulajdonságából fakad.
• Újabb kori forrásaink közül meg kell említeni egy számítógépes virtuálisvalóság-játékot, amely operál e fogalommal (sokan innen ismerhetik). Eszerint a kaptártudatnak szerepe van Immatérium mint alternatív dimenzió által meghatározott Warhammer 40 000 univerzumában, amelyet pszichikus energia alkot.
• Végül újabb jelentéssel gazdagodott és új értelmet nyert a fogalom az úgynevezett Kaptártudat-kísérlet során. Itt egyfelől a művészeti-író önkifejezés, másfelől egy mesterséges nyelv kollektív megalkotása nyitott új távlatot

Összefoglaló értelmezésem szerint, bár a fogalom eredete zoológiai, lényegében valamely társadalmi csoport együttes működésében nyilvánul meg és jellemzője, hogy nem az egyes egyedek külön akarata határozza meg a törekvéseket, hanem az, hogy adott eseményre / szituációra / felhívásra a csoport közösen reagál, a tagok reakciói céljaikban azonosak. Eredménye egy közös alkotás, irodalmi mű vagy képzelt alak, netán -  bizonyította egy kísérlet - nyelv is lehet.

Riporter: Megtudhatnánk, 

hogy mi is volt ez a bizonyos kaptártudat-kísérlet?

Bingai prof: A kaptártudat kísérlet egy virtuálisvalóság-projekt volt, amelyet Balla D. Károly indított el 2007-ben. A projekt célja az volt, hogy megalkossa a kollektív tudat egy speciális attribútumát, amelyben a résztvevők egy közös szövegteret hoznak létre és módosítanak a maguk elképzelései szerint. A projekt egyik eleme volt Alberd Yollaka, a kitalált költő, aki piréz nyelven írt verseket. Balla D. Károly a kaptártudat-kísérletet egyfajta irodalmi játéknak tekintette, amelyben a szövegek és a nyelvek folyamatosan változnak és újraértelmeződnek. A kísérlet 2014-ben ért véget.

Riporter: Professzor úr megengedi, hogy ezt a meglepő állítást az interneten ellenőrizzem?

Bingai prof (elmosolyodik): Csak tessék!

Riporter: Íme:

Riporter: Kicsit azért meg vagyok lepve... Kérem, folytassa.

Bingai prof: Ebben a projektumban a piréz egy kitalált nyelv, amelyet Balla D. Károly író alkotott meg a kaptártudat kísérlet keretében. A nyelv szabályait és szavait BDK folyamatosan változtatta és bővítette, így a piréz egy élő és dinamikus nyelv volt. A piréz nyelv legismertebb alkotása Alberd Yollaka versei, amelyeket Balla D. Károly fordított le magyarra és spanyolra. A piréz nyelvnek nincs köze a pirézekhez, akik egy fiktív nép, amelyet a Tárki közvélemény-kutató cég talált ki az idegenellenesség mérésére. A piréz nyelv nem azonos a piréziai nyelvvel sem - ez egy másik kitalált nyelv, amelyet az Unciklopédia szerkesztői hoztak létre humoros cikkükben.

(a képernyőn megjelenik:)

Riporter (a képernyőről lesi le a kérdést):

És miért alkotta meg Balla D. Károly a piréz nyelvet?

Bingai prof: Balla D. Károly a piréz nyelvet a kaptártudat kísérlet részeként alkotta meg, amelynek célja egy kollektív tudat létrehozása volt. A piréz nyelv segítségével Balla D. Károly egy új irodalmi teret akart teremteni, ahol a szövegek és a nyelvek folyamatosan változnak és újraértelmeződnek. A piréz nyelv egyfajta irodalmi játék volt, amelyben Balla D. Károly kísérletezett a szavakkal, a hangzásokkal, az asszociációkkal és a ritmussal. A piréz nyelv megalkotása Balla D. Károly virtuális öngyilkosságának is tekinthető, amellyel elszakadt a hagyományos irodalmi formáktól és kifejezési módoktól.

Riporter (meghökkenve): De

miért és hogyan követett el virtuális öngyilkosságot?

Bingai prof: Balla D. Károly virtuális öngyilkosságot követett el 2007-ben, amikor 50 éves lett. Ezt a blogján jelentette be, és egy kis képanimációval is illusztrálta. A virtuális öngyilkosság irodalomtörténeti és -elméleti okokkal magyarázható. Balla D. Károly ezzel a gesztussal el akart szakadni a hagyományos irodalmi formáktól és kifejezési módoktól, és egy új, virtuális valóságot akart teremteni, ahol a szövegek és a nyelvek folyamatosan változnak és újraértelmeződnek. A virtuális öngyilkosság egyfajta halálpörformansz volt, amellyel Balla D. Károly megkérdőjelezte az irodalom és az élet határait, és új identitást alkotott magának.

Riporter: Úgy látom, ezek az infók is ellenőrizhetők az interneten. A műsor írott változatában majd a cikk alján megmutatunk pár további képernyőfotót. Most azonban térjünk vissza kedves és szorgos méhecskéinkhez. Úgy tudom, Ön azt a témát is tanulmányozta, amit most kérdésként teszek fel:

Hogyan függ össze a kaptártudat az MI-vel?

Bingai prof: Tudott, hogy a mesterséges intelligencia (MI) általában olyan számítógépes rendszereket jelent, amelyek képesek intelligens feladatokat elvégezni, mint például a tanulás, az elemzés, a döntéshozatal, a beszéd vagy akár a látott dolgok értelmezése. Az MI rendszerek lehetnek egyszerűek vagy összetettek, önállóak vagy hálózatba kapcsoltak, lehetnek az emberi értelmet szimulálók vagy pusztán számítási feladatokat, adatelemzéseket és szűréseket, mintafelismeréseket elvégzők, folyamatirányítók stb. A kaptártudat megjelenése pedig olyan rendszereket feltételez, amelyek sok egyszerű egységből állnak össze, akárcsak a fejlett neurális hálózatok, és egy közös tudatot alkotnak. A kaptártudatú mesterséges intelligencia végső soron már egyfajta saját öntudattal rendelkezik.

Tehát az MI és a kaptártudatú rendszer közötti kapcsolat megléte vagy hiánya attól függ, hogy hogyan definiáljuk magát a tudatot és az intelligenciát. Ha a tudatot úgy értelmezzük, mint egy olyan állapotot, amelyben egy rendszer tudatában van önmagának és a környezetének, és képes érzelmeket és szándékokat kifejezni, akkor az egyes MI-programok nem tekinthető kaptártudatúnak. Vagyis a felhasználók által ismert MI-alkalmazások nem rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal (chatrobotok, beszélő GPS, okosház-vezérlés, arcfelismerés stb.) De itt az öntudat megnyilvánulásai nem is szükségesek az intelligens viselkedéshez.

Ha tehát a tudatot és intelligenciát úgy értelmezzük, hogy nem várunk el tőle öntudatot, csupán olyan keretnek tekintjük, amelyben egy rendszer képes okosalkalmazás módjára információt feldolgozni, reagálni és döntéseket hozni , akkor működésének eredményét tekintve a mesterséges intelligencia - mint virtuális entitás - még nem tekinthető a kaptártudat megnyilvánulásának.

Ám ha feljebb lépünk, és a saját öntudattal nem rendelkező MI-egységeket egybekapcsoljuk, rendszerbe, hálózatba állítjuk, akkor a "kaptár" egészét tekintve megjelenik nemcsak a kollektív tudat, hanem egyfajta kollektív öntudat is. De ez közel sem olyan, mint egy társadalmi csoporté, mert abban az egyes embereknek is van öntudata, önazonosság-tudata.

Talán akkor fogalmazunk helyesen, ha azt mondjuk: a fejlett, több alegységből álló mesterségesintelligencia-rendszerek esetében a kaptártudat azt jelenti, hogy a rendszer működése egyfelől maximálisan tudatosnak mutatkozik, másfelől, holott az MI emberi értelemben vett egyéni öntudattal nem rendelkezik, egyfajta kollektív öntudat jelei már jelentkeznek.

Ha tetszik:

Itt meg kell említenem még egy magasabb fokozatot: az általános MI  - Artificial General Intelligence (AGI) - vagy szuperintelligencia néven emlegetett jövőbeni rendszereket, amelyek már tisztában lesznek önazonosságukkal. Ez a virtuális entitás olyan intelligens lesz, hogy meghaladja az emberi intelligencia legjobb teljesítményét minden tudományos, művészeti és társadalmi területen.

Egyesek úgy vélik, hogy a szuperintelligencia elérése a szingularitás pontja lesz, amikor az MI önállóan és gyorsan fejlődni kezd, és kiszámíthatatlan következményekkel jár az emberiség számára. Mások viszont úgy gondolják, hogy az MI nem fogja felülmúlni az emberi intelligenciát, hanem kiegészíteni és erősíteni fogja azt. Ezt a nézetet multiplikativitásnak nevezik, és azt hangsúlyozza, hogy az MI és az emberek együttműködhetnek közös célok elérése érdekében.

Riporter: A szingularitás fogalma legutóbb az Ősrobbanással foglalkozó előadásunkban került szóba. De itt most mit jelent?

Bingai prof: A szingularitás egy hipotetikus esemény, amikor az MI majd meghaladja az emberi intelligenciát, és gyors exponenciális növekedést eredményez a technológiai fejlődésben. A szingularitás fontos az MI-szakembereknek, mert felveti a kérdést, hogy hogyan lehet irányítani és szabályozni az MI-t akkor, ha eléri vagy túllépi az emberi képességeket. A szingularitás hatással lehet az emberiség jövőjére, kultúrájára és értékeire. Elelérésének időpontja és következményei nagyon bizonytalanok és vitatottak. Egyesek úgy vélik, hogy a szingularitás soha nem fog bekövetkezni, mert az MI nem képes reprodukálni az emberi tudatosságot, kreativitást vagy érzelmeket. Mások úgy gondolják, hogy a szingularitás a 21. század közepén vagy végén fog megtörténni, és drasztikusan megváltoztatja a világot. A vérmesebbek néhány éves kifutást prognosztizálnak és szerintük az AGI még ebben az évtizedben átveszi az irányítást.

Riporter: Eszembe jut egy régi vicc még a kumputerizáció és a hálózati működés korai szakaszából. Felteszik a legintelligensebb számítógépnek a kérdést: Van Isten? Azt feleli, a válasz megadásához kevés a kapacitása. Erre összekapcsolják 10 további számítógéppel, de ez is kevés. 100, majd 1000, 10000... mind kevés. Végül a világ összes komputerével összekapcsolják, és újra felteszik a kérdést:

- Van Isten?
- Most már van. 

Bingai prof (nevet): Ezt nem kommentálom...

Riporter: Megértem... És nagyon köszönöm részletes okfejtéseit. De kanyarodjunk vissza így a végén a piréz nyelvhez. Gondolnánk-e, hogy az MI-vel ez is kapcsolatba hozható?

Bingai prof: Akkor erről már csak röviden. A kaptártudat-kísérlet során megalkotott piréz nyelv létrejötte, használata és fejlesztése iskolapélda arra, hogy:

• hogyan lehet egy nyelvet kitalálni és fejleszteni a virtuális valóságban, ami egy olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia is sikerrel alkalmazható hasonló feladatok megoldására
• hogyan lehet egy nyelvet felhasználni  szokatlan, innovatívan kreatív művészi kifejezésre - a mesterséges intelligencia ebben akár alkotótárs, akár inspiráló "múzsa" is lehet
• miként lehetséges a nyelvet befolyásolni és alakítani a résztvevők közötti interakciókkal - ebben az MI adaptív közreműködő lehet
• hogyan lehet egy mesterséges nyelvet összekapcsolni egy kitalált kultúrával és történelemmel - e téren az MI is generatív és szimulatív lehet
• továbbá: hogyan lehet a piréz nyelvű szöveget értelmezni  a fordítások alapján
• hogyan lehet egy nyelvet kódolni és dekódolni

stb, stb. - mindezek a generatív nyelvelméletből kinőtt mesterséges intelligenciát eminens módon érintő kérdések.

Riporter: Professzor úr, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Szeretnék piréz nyelven elbúcsúzni Öntől. Kérem, segítsen.

Bingai Chata: Sajnos nem tudok pirézül...

Riporter: Akkor kérek valami kreatív megoldást.

Bingai Chata: Rendben.

Xaíxaihi, xibíxibí

Eközben egy másik csatornán: