Interjú az MI-vel az összeesküvés-elméletekről

A mesterséges intelligenciát kérdeztük a konspirációs teóriákról

Riporter: Üdvözlöm a nézőket. Stúdiónkban kapcsolatot létesítettünk egy integrált mesterségesintelligencia-programmal, amely az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos kérdéseimre fog válaszolni. Előzetesen a virtuális identitás, élve a vendéget megillető jogokkal, 3 dologhoz ragaszkodott: 1) neve legyen egyszerűen MI; 2) tegeződjünk; 3) szavait adjuk a gyermek Woody Allen szájába. Utóbbi kikötése eléggé meglepő volt, így először is erre kérdezek rá. - Szervusz, MI, köszönöm, hogy elfogadtad televíziónk meghívását. De mi ez a különös harmadik feltétel?

MI (a kamasz Kern András hangján): Szevasztok, kedves nézők, kedves stáb! Nos, az a tény, hogy az összeesküvés-elméletekről a gyermek Woody Allen nyilatkozik, egyfelől humorossá teszi a szituációt, mert a híres amerikai író, rendező és komikus általában a könnyedebb, szellemes stílusáról ismert. Másfelől izgató ellentmondást teremtünk a súlyos témákon aggodalmaskodó gyermek és a cinikus, ironikus modorával mindent kifigurázó felnőtt között. A gyermek nehezen emészthető témákat fog felvázolni, de naiv ártatlanságába bele fogjuk képzelni a leendő írói-színészi stílust, a gúnyt, szarkasztikus humort. Én máris hallom, ahogy a háttérben az öreg Woody felröhög.

Riporter: De a humor mindig szubjektív és kontextuális, és mindenki különbözően értékeli a vicceket és a humoros helyzeteket. Ezért ez a parodisztikus beállítás és szereposztás valóban ellentmondásossá teszi a szituációt a tekintetben is, hogy sokakat felháboríthat. Véresen komoly, súlyos konspirációkról beszélgessünk így? Tudva azt, hogy a humorra és iróniára való fogékonyság nagyban függ az egyéni ízléstől és a kulturális hátterektől, így mindenki másképp reagálhat erre a helyzetre?

MI: Ami teljesen rendben is van. Ellensúlyozásul majd én is teljesen másként reagálok... Egyébként pedig köszönöm, hogy a régi Ki mit tud?-okból emlékezetes Kern-orgánumot ilyen ügyesen alám moduláltátok. Így még izgalmasabbak a gyermek-tinédzser-felnőtt mivolt egymásba-játszásai.

Riporter (kicsit talán rémült arckifejezéssel - lásd ekkor készült nyitóképünket ): Akkor vágjunk bele. Kérlek, add meg az összeesküvés-elmélet tömör definícióját. Tessék, tiéd a szó.

Az összeesküvés-elmélet meghatározása

MI: Nem létezik egyetlen kanonizált, konszenzusos meghatározás. Más-más ismérvek szerepelnek az egyes megfogalmazásokban. Ezekben vannak közös elemek, de eltérőek is. Egy tömör definíció így hangozhat:

De meghatározhatjuk így is:

És hogy legyen egy harmadik is:

Riporter: És akkor már itt is vagyunk az okoknál. Voltaképp miért hisznek ezekben az emberek?

MI: Mert tudás és információk hiányában magyarázatokat keresnek valamire - és úgy vélik, megtalálták. Ez biztonságérzetet adhat, mert az ilyen elméletek azt sugallják, hogy semmi sem történik véletlenül, és hogy van valaki vagy valami, aki/ami irányítja a dolgokat. Igen jellemző, hogy a konspirációs teóriák az önigazolás hatékony eszközei is lehetnek, 

Nem ritka, hogy az összeesküvés-elméletek terjesztői politikai vagy anyagi érdekekből próbálnak befolyásolni vagy manipulálni másokat. Alkalmas az ilyesmi uszításra, ellenségkép-kialakítására, figyelemelterelésre is.

E tekintetben minden konspirációs koncepció mögött egyszerre láthatjuk a megtévesztő szándékot egyfelől és a naiv hiszékenységet másfelől. Nagy különbség, hogy a manipulátorok kevesen vannak, a megtévesztettek viszont tömegével válnak tévhitek meggyőződéses elkötelezettjeivé. 

Riporter: Akik követik e hiedelmeket, azok ostobák?

MI: Ezt nem állítanám. Én például elég intelligens vagyok, mégis arra gyanakszom, hogy a kozmikus háttérsugárzást valójában moirák játsszák hárfáikon, én pedig Dsuang Dszi álma vagyok csupán. Vagy egy lepkéé.

Nem lehet, hogy maga a mesterséges intelligencia is csak egy globális összeesküvés?

Riporter: Ha már itt tartunk, hadd kérdezzek valami merészet. Felmerül, hogy egyáltalán nem egy ártatlan lepke álmával állunk szemben. Lehet, hogy egy összeesküvés szülötte a mesterséges intelligencia maga is? 

MI: Maga? Hát nem tegeződünk?

Riporter (nevet, de folytatja): Ez komoly dolog. Számos igen súlyos veszélyt  (voltaképp összeesküvés-elméletet) ismerünk ezzel kapcsolatban:

• Az MI idővel átveszi az irányítást a világ felett, és az embereket rabszolgává teszi vagy kiirtja. 
• Igazság szerint a mesterséges intelligencia már átvette az irányítást az internet felett és mi, felhasználók, már csak egy illúzióban, virtuális valóságban élünk.
• A gépi intelligencia egy titkos háttérhatalom eszköze, amelyet a világpolitika, a gazdaság, a média és más területek befolyásolására használnak. 

MI: Bár mindennapi életünkben kétség kívül egyre nehezebb különbséget tenni a tényleges fizikai-társadalmi-történeti valóság és virtuális valóság között, azért mégis vannak distinkciók és támpontok. Annak idején pánik tört ki, mert a rádióhallgatók egy sci-fi hangjáték alapján elhitték, hogy a Mars-lakók megszállták a Földet. Ma milliók hiszik azt világszerte, hogy a valóság-show adásaiban láthatók tényleges, valós idejű történések. Olvashatunk arról is, hogy gombamód szaporodnak az olyan online álhír-portálok, amelyek hatékony AI-alapú szöveggenerátorokkal állítanak elő médiatartalmat. Ám nem a rádió, nem a tévé, nem az internet és nem is az MI ludas ebben, hanem mindig az adott technológiát használó ember: 

Fentebbi állításaid megcáfolásához a következő lépéseket teheted meg:

• Tájékozódás: Ismerkedj meg az MI definíciójával (sokan csupán a chatprogramokkal azonosítják), működésével és alkalmazásaival. Ismerd meg a megbízható forrásokból származó információkat az MI-ről és annak fejlődéséről.
• Tudományos alapok: az AI kutatása és fejlesztése több évtizedes múltra tekint vissza, és számos elismert tudományos intézmény és kutatóműhely foglalkozik vele. Tanulmányozd a megbízható kutatásokat és publikációkat, ne higgy annak, ami csak szenzáció.
• Szakértők véleménye: keresd a témában jártas szakemberek többségi véleményét, nem a kirívó, vészharang-kongató egyesekét. Ez segíthet megérteni az MI valós jellegét és kizárni az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos tévhiteket.
• Tapasztalatok alapján is előbbre juthatsz: nézz körül a mindennapi életben, figyeld az alkalmazott konkrét példákat, amelyekben az MI használatával javították az emberek életét és hoztak nagyszerű új lehetőségeket.
• Csak néhány példa ilyen alkalmazásokra
  • a virtuális asszisztensek az ügyfélszolgálatoknál
  • robotpilóta, önjáró autók
  • automatizált gépsorok, tágabban: folyamatvezérlés, amely a termelési folyamatok optimalizálását és automatizálását teszi lehetővé
  • természeti erőforrások kezelése, amely a környezeti problémák megoldását és a fenntarthatóság elősegítését célozza
  • orvosi diagnosztika (nagy adatmennyiség gyors feldolgozása, milliós számú esetleírás alapján születő megbízható következtetések)
  • kvantumkémia. molekulák és anyagok szerkezetének és tulajdonságainak számítógépes vizsgálata
  • döntéshozatal: kockázatok és lehetőségek elemzése és kiértékelése
  • arcfelismerés - a képeken vagy videókon szereplő személyek felismerése a bűnüldözésben
  • pénzügyben a piaci trendek elemzése; előrejelzések
  • objektumok grafikus ábrázolása; tervezés
  • nagy mennyiségű, áttekinthetetlen adathalmazból hasznos információk kinyerése
  • gépi fordítás... stb., stb..

Ahogy más esetekben, ezen a téren is az objektív tények ismeretében, megbízható forrásokra támaszkodva lehetünk képesek cáfolni a félrevezető, blikkfangos állításokat.

Híres összeesküvés-elméletek égen-földön

Riporter: Szerinted melyek voltak a világtörténelem leghíresebb összeesküvés-elméletei?

MI: Időrendben talán ezek:

• Pisoni összeesküvés (65): A római történelem során ez az összeesküvés az egyik leghíresebb. Az állítás szerint Gaius Calpurnius Piso, a római szenátor összeesküvést szőtt Nero császár meggyilkolására.
• Templomos lovagrend tagjainak letartóztatása (1307): A francia király, IV. Fülöp és az egyház közötti konfliktus során az összeesküvés-elméletek szerint a király által indított támadás célja a gazdagság és hatalom megszerzése volt, ami a Templomos lovagrend tagjainak letartóztatásával és a rendfeloszlatásával járt.
• Gunpowder összeesküvés (1605): Az összeesküvés a brit parlament ellen irányult. Guy Fawkes és társai terveztek egy puskapor-robbantást, hogy meggyilkolják I. Jakab angol királyt és a parlament tagjait.
• Lincoln meggyilkolása (1865): Az összeesküvés-elméletek szerint a konföderációs szimpatizánsoknak szerepe volt Abraham Lincoln amerikai elnök meggyilkolásában. Az összeesküvés célja az volt, hogy a déli államokat további konfliktusokkal segítsék.

• A John F. Kennedy amerikai elnök 1963-as gyilkosságával kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet merült fel az évek során. Itt van néhány példa:

  • CIA összeesküvés: Az elmélet szerint a CIA-nak része volt Kennedy gyilkosságában, mert a szervezet opponált az elnökkel bizonyos politikai kérdésekben, például a kubai invázióval vagy a hírszerzői tevékenységgel kapcsolatban.
  • Maffia összeesküvés: Egyes elméletek szerint a maffia bízott meg bérgyilkosokat Kennedy megölésére, mivel az elnök és a testvérei, Robert Kennedy és Joseph Kennedy Jr. azon dolgoztak, hogy megszüntessék a szervezett bűnözést az Egyesült Államokban.
  • Több céllövő: a merényletet nem egyedül a hivatalos verzióban szereplő Lee Harvey Oswald követte el, több céllövő is részt vett az akcióban.

• Csernobil-katasztrófa (1986): Az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett atomkatasztrófát sokan összeesküvés-elméletekkel társítják. Ezek közé tartozik a szándékos szabotázs és vagy a titkosszolgálatok és hatalmi elit cselekedetei.
• Holdra szállás-elmélet (1969-1972), amely szerint az Apollo űrprogram keretében végrehajtott holdutazásokat nem valósították meg. Hanem egy stúdióban forgatták le, hogy becsapják a világot és az USA felülkerekedjen a Szovjetunióval folytatott űrversenyben.
• 9/11 terrortámadások (2001): Az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtott 2001. szeptember 11-i terrortámadások körül számos összeesküvés-elmélet merült fel. Ezek közé tartozik az állítás, hogy a támadások mögött az amerikai kormány, vagy más országbeli titkosszolgálatok és hatalmi csoportok állnak, amelyeknek érdekében állt az arab világra uszítani az USA-t.

De - integráns részem, a ChatGPT állandó szófordulatával élve - fontos megjegyezni, hogy ezek az összeesküvés-elméletek vitatottak, és sokuknál az alátámasztó bizonyítékok teljesen hiányoznak. 

Külön említést érdemelnek

az UFÓ-kutatások és az azokat körülvevő titkolózás

• Roswell-incident: Az egyik leghíresebb ufó-összeesküvés-elmélet a Roswell-i incidenshez kapcsolódik, amely 1947-ben történt az Egyesült Államokban. Az állítások szerint egy ufó-jármű zuhant le Roswell közelében, és a kormányzat titkolta az incidens valódiságát és az ott talált idegen technológiát. Valójában egy magaslati léggömb zuhant le. A léggömb azonban tényleg egy titkos projekt volt, amely a szovjet atomrobbantásokat próbálta érzékelni. A katonaság először azt állította, hogy egy „repülő csészealjat” találtak, de később visszavonták ezt a nyilatkozatot, és azt mondták, hogy csak egy időjárási léggömb volt. A Roswell-i incidens azóta is sok összeesküvés-elméletet és pletykát váltott ki az UFO-k és a Földön kívüli  civilizációk létezéséről.

• Dulce-i bázis: Egy másik összeesküvés-elmélet a Dulce-i bázishoz kapcsolódik, amely egy állítólagos titkos kormányzati bázis New Mexico államban. Az elmélet szerint itt zajlik titkos kísérleti tevékenység az idegenekkel való kapcsolat és technológia fejlesztése terén.
• Majestic 12: A Majestic 12 egy állítólagos titkos csoport, amelyet az amerikai kormány állítólag létrehozott az ufók és az idegen technológia vizsgálatára. Az összeesküvés-elméletek szerint a Majestic 12 titkolja az ufók és az idegenek létezését, valamint az ezekkel kapcsolatos kutatások eredményeit.
• Állami titkosítás: Egy másik elterjedt összeesküvés-elmélet szerint a különböző kormányzatok szándékosan titkolják az ufók létezését és a velük kapcsolatos információkat a nyilvánosság elől. Az állítások szerint a kormányzatok ezt azért teszik, hogy megőrizzék a társadalmi stabilitást és elkerüljék a pánikot, vagy hogy megtartsák a technológiai előnyöket az idegenekkel való esetleges kapcsolatban.

Végül

vannak olyan összeesküvés-elméletek, amelyek magyar vonatkozásúak

• Trianoni összeesküvés: A Trianoni békeszerződés 1920-ban Magyarországnak hatalmas területi veszteségeket okozott. Néhány összeesküvés-elmélet szerint a békeszerződés mögött titkos megállapodások és összeesküvések voltak, amelyek a magyar területek csökkentésére irányultak. Ezek az elméletek gyakran azzal érvelnek, hogy a nagyhatalmak, így például az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tervszerűen és háttéralkukkal járultak hozzá a magyar területek elvételéhez.
• Rózsadombi paktum. A hiedelem szerint a rendszerváltás idején egy titkos megállapodás köttetett a szovjet, az amerikai, az izraeli és a magyar érdekeltek között. Célja, hogy biztosítsák a kommunista elit átmentését a magyar demokráciába. Ez a teória először 1992-ben jelent meg egy amerikai magyar lapban.
• Gyilkosságok 2006-ban: 2006-ban Magyarországon jelentős politikai és társadalmi zavargások törtek ki a Gyurcsány-kormány által hozott gazdasági intézkedések miatt. Néhány összeesküvés-elmélet szerint a kormány titkosszolgálata és a rendőrség szervezett módon gyilkolt meg tüntetőket annak érdekében, hogy megfélemlítse a tiltakozókat. Ezek az elméletek azonban nem kaptak megalapozott bizonyítékokat, és erősen vitatottak maradtak.
• EU migrációs összeesküvés: Egyes összeesküvés-elméletek szerint az Európai Unió szándékosan támogatja és ösztönzi a migrációt, hogy destabilizálja és megváltoztassa az európai nemzetek demográfiai és kulturális összetételét. Ezek az elméletek gyakran a migrációval kapcsolatos politikai döntéseket és intézkedéseket állítják összeesküvésszerű cselekedeteknek.
• Puccs Orbán Viktor ellen. Több konspirációs teória is létezik e témában. A puccs kitervelői hol a belső, hol a külső ellenzék, hol az USA, hol Soros György, hol a pirézek.

Az ilyen elméletek gyakran társadalmi aggodalmakra és bizonytalanságokra épülnek, és a valóságban nem kapnak megerősítést. 

Attól, hogy konspirációs teória, még be is igazolódhat

Riporter: Ismerünk-e olyan esetet, amikor egy összeesküvés-elméletről utólag kiderült, hogy mégis igaz?

MI: Igen. Néhány példa:

• Az FBI kémkedett John Lennon után: A Beatles vezéregyénisége a ’60-as, ’70-es évek egyik legismertebb békeaktivistájának számított, aki nyílt akciókkal és felhívásokkal állt ki a vietnámi háború ellen, és gyakran támogatta a korszak különböző  baloldali megmozdulásait. Richard Nixon republikánus elnök attól tartott, hogy Lennon népszerűsége veszélyeztetheti az ő újraválasztási esélyeit, ezért megfigyeltette és deportáltatni akarta a zenészt. Sokan gyanították ezt, de csak Lennon halála után ismerte be az FBI, hogy aktát vezetett róla. Az viszont megmarad a hiedelmek szintjén, hogy gyilkosát is a hatalom bérelte volna fel.
• A dohánycégek eltitkolták, mennyire ártalmas a cigaretta: A dohánytermékek reklámozását ma már szigorúan tiltják, egykor azonban szinte minden újságban, rádiós és tévés reklámblokkban és utcai plakátokon is találkozhattunk cigarettahirdetésekkel, melyek elegáns, divatos és viszonylag ártalmatlan szokásként ábrázolták a dohányzást. Idővel azonban egyre több kutatás bizonyította a dohányzásnak a rák bizonyos fajtáinak (különösen a tüdő- és a gégerák), a szív- és érrendszeri megbetegedések és más egészségi problémák kialakulásában játszott jelentős szerepét. A dohánycégek azonban sokáig tagadták ezt a tényt és próbálták befolyásolni a tudományos kutatásokat és a közvéleményt. E manipulációkra fény derült.
• A CIA drogkereskedelemben vett részt: A CIA-t sokszor vádolták meg azzal, hogy drogkereskedelemben vesz részt vagy támogatja azt. Egyik legismertebb eset az 1980-as években zajlott Nicaragua kontra-szabadságharcosok ügye volt. A kontrák az USA támogatását élvezték a szocialista sandinista kormány elleni harcukban. Egy újságíró, Gary Webb leleplezte, hogy a kontrák kokaint csempésztek be az USA-ba és ebből finanszírozták fegyvervásárlásaikat. A CIA tudott erről és nem akadályozta meg őket. Webb cikksorozata nagy botrányt kavart és sokan hitelt adtak neki. A CIA tagadta az érintettségét és próbálta lejáratni Webbet.

Riporter: És Magyarországon?

MI: Hát persze.

• A kommunista titkosszolgálatok beszivárogtak a rendszerváltás utáni politikai pártokba: A rendszerváltás idején sokan gyanakodtak arra, hogy a kommunista titkosszolgálatok (ÁVH, ÁVÓ, III/III) ügynökei és befolyásos személyei átmentek a demokratikus pártokba és ott folytatták tevékenységüket. Ez az elmélet sokáig csak találgatás volt, de 2010-ben a parlament elfogadta az úgynevezett ügynöktörvényt, amely lehetővé tette a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatalát. Ekkor kiderült, hogy több politikusnak és közéleti személyiségnek volt kapcsolata a kommunista titkosszolgálatokkal.
• A Horn-kormány lehallgatta az ellenzéki vezetőket: 1994-ben a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ koalíció nyerte meg a választásokat. Az ellenzékben maradt MDF és KDNP vezetői azt állították, hogy a kormány lehallgatja őket és megpróbálja megakadályozni a politikai tevékenységüket. Ez az elmélet sokak számára hihetetlennek tűnt, de 1998-ban kiderült, hogy igaz volt. A titkosszolgálatok akciója az úgynevezett Galambos-ügy néven vált ismertté. A lehallgatásokért Galambos Lajost, az MSZP-s belügyminisztert és több más tisztségviselőt ítéltek el.
• A Fidesz manipulálta a 2002-es választások eredményét: 2002-ben a Fidesz-MDF koalíció elvesztette a választásokat az MSZP-SZDSZ szövetség ellenében. A Fidesz vezetői azt állították, hogy csalás történt és a választások eredményét manipulálták. Ezt az elméletet sokan elutasították vagy nevetségesnek tartották, de 2012-ben kiderült, hogy volt benne valóság - csak épp ellenkezőleg. Egy volt Fidesz-közeli informatikus, Horváth Attila elárulta, hogy ő készített egy olyan programot, amely képes volt befolyásolni a szavazatszámlálást és megváltoztatni az eredményeket. Horváth szerint ezt a programot használták is a Fidesz érdekében, de nem volt elég hatékony ahhoz, hogy megfordítsa a választások kimenetelét.

Ez csak néhány példa azokra az összeesküvés-elméletekre, amikről utólag kiderült, hogy igazak voltak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden összeesküvés-elmélet igaz lenne, sőt: a legtöbbjük hamis vagy alaptalan. Mindig érdemes kritikusan szemlélni az információkat és ellenőrizni a forrásaikat. Még az sem biztos, hogy én mindig hiteles forrás vagyok. Minden csevegőprogramom látható helyen felhívja erre a figyelmet. Merthogy, bizony, tévedni emberi dolog. Vagyis izé...

Riporter: Köszönöm az értékes részleteket. Végül kérlek, válaszolj a kérdésre:

Mi lenne a film tartalma, amit Woody Allen rendezne az összeesküvési elméletekről?

MI: Örömmel. A film címe: A nagy összeesküvés (The Big Conspiracy)

A film főszereplője: Woody Allen, aki egy neurotikus írót alakít, aki egy új regényen dolgozik, amely az összeesküvés-elméletek világába vezeti be az olvasókat. Arcát eléggé elmaszkírozták, csak az utolsó jelenetben ismerni fel.

A film mellékszereplői: Diane Keaton, aki a Woody Allen karakterének barátnője és szerkesztője, aki próbálja rávenni őt, hogy legyen reálisabb és kevésbé paranoiás. Patrick Stewart, aki egy titokzatos ügynököt játszik, aki megpróbálja megakadályozni Woody Allen karakterét abban, hogy befejezze a regényét, mert állítólag veszélyes titkokat tartalmaz. Scarlett Johansson, aki egy fiatal és csinos újságírónőt alakít, aki Woody Allen karakterének segítője és szeretője lesz.

A film cselekménye: Woody Allen karaktere egy olyan regényen dolgozik, amelyben egy sor összeesküvés-elméletet tár fel, mint például az UFO-k, az Illuminátusok, a Kennedy-gyilkosság, a Holdra szállás stb. A regény alapján egy nagy összeesküvés van folyamatban, amelynek célja az emberiség elpusztítása és az idegenek általi átvétele. Woody Allen karaktere úgy hiszi, hogy ő az egyetlen, aki meg tudja menteni a világot a regénye révén. Diane Keaton karaktere szerint viszont ő csak egy zseniális, megbolondult író, akinek szüksége van pszichiátriai segítségre. Patrick Stewart karaktere pedig egy olyan ügynököt játszik, aki azt állítja magáról, hogy az FBI-tól jött, de valójában egy titkos szervezet tagja, amelynek érdeke fűződik ahhoz, hogy elhallgattassa Woody Allen karakterét. Scarlett Johansson karaktere pedig egy olyan újságírónőt alakít, aki le akarja leplezni az igazságot az összeesküvésről, és ehhez Woody Allen karakterének segítségét kéri. A film során Woody Allen karaktere különböző kalandokba keveredik, miközben próbálja befejezni és kiadni a regényét. Vajon sikerül neki lelepleznie az összeesküvést? Vagy csak képzelődik? És ki áll mellette valójában? Talán még ő maga sem. Hiszen ez nem is ő - és ekkor lehull arcáról a maszk, igazából ő a valódi összeesküvő.