az MI TELEVÍZIÓ vitaműsorai - veszélyes-e az AI és a gépi tanulás? - számítógép, laptop, okoseszközök

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Einstein, Schrödinger és az amorf félvezetők

Seo-Web

Generálj a vitához egy képet, amelyen Schrödinger arcát megviselte a szuperpozíció!

einstein-schrodinger.jpg

Einstein és Schrödinger televíziós beszélgetése

amelyben igyekeznek összeegyeztetni a relativitáselméletet és a kvantumelméletet - de hogy jönnek ide az amorf félvezetők?


Producer:
 Légy szíves, generálj egy párbeszédet Einstein és Schrödinger között, amelyben igyekeznek összeegyeztetni elméleteiket. Te vagy a moderátor, irányítsad a beszélgetést.

Bing AI: Rendben, megpróbálom létrehozni a párbeszédet. A következőképpen képzelem el:

Főcím: A téridő kvantálása elkerülhetetlen


Moderátor:
Üdvözlöm Önöket az MI Televízió Fizikai Fórumán, ahol ma két nagy tudós, Albert Einstein és Erwin Schrödinger fog beszélgetni a tér-idő-relativitás-elmélet és a kvantumelmélet összeegyeztetéséről. Einstein úr, Ön az általános relativitáselmélet atyja, amely szerint az anyag és az energia megmondja a térnek, hogyan kell görbülnie, míg a görbe tér azt mondja meg, hogy az anyag és az energia hogyan mozogjon. Schrödinger úr, Ön a kvantummechanika egyik alapítója, amely szerint a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket hullámfüggvényekkel lehet leírni, amelyek a mérhető tulajdonságok valószínűségi eloszlását írják le. Hogyan látják a két elmélet kapcsolatát?

Einstein: Köszönöm a meghívást. Azt gondolom, hogy a két elmélet nem zárja ki egymást, hanem kiegészíti. A relativitáselmélet jól működik a nagy méretekben és nagy sebességeknél, de nem tudja leírni a kvantumjelenségeket. A kvantummechanika viszont jól működik a kis méretekben és alacsony energiáknál, de nem tudja leírni a gravitációt. A két elmélet közötti ellentmondásokat egy olyan elmélettel lehet feloldani, amely mindkettőt magába foglalja.

Schrödinger: Én is köszönöm a lehetőséget. Magam is úgy vélem, hogy a két elmélet nem ellentétes, hanem komplementer. A relativitáselmélet és a kvantummechanika más-más szempontból közelítik meg a fizikai valóságot. A relativitáselmélet a téridő geometriáját hangsúlyozza, míg a kvantummechanika a hullám-részecske kettősségét és az összefonódást. A két elmélet közötti hidat egy olyan elmélet képezheti, amely kvantálja a téridőt.

Moderátor: Mért lenne szükség a téridő kvantálására? Nem lehetne-e úgy tekinteni, hogy a téridő folyamatos és nem kvantált, csak az abban lévő anyag és energia viselkedik kvantumszerűen? De megemlíteném azt is, hogy a Loop quantum gravity (LQG) elmélete szerint a tér-idő szerkezete véges hurokból áll, amelyek egy nagyon finom hálót alkotnak. Ezeknek a spin-hálózatoknak nincs szükségük háttérgeometriára vagy perturbatív közelítésre, hanem egy nemperturbatív és háttérfüggetlen kvantumgravitációs dimenziót képeznek.

Einstein: Ez egy lehetséges nézőpont, de nem elégséges. Ha elfogadjuk, hogy az anyag és az energia kvantált, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy ezek hatnak a téridőre és görbítik azt. De akkor hogyan lehetne értelmezni egy görbe téridőt egy folyamatos koordináta-rendszerben? Nem lenne-e szükség egy diszkrét koordináta-rendszerre, amely jobban illeszkedik a kvantált anyaghoz és energiához?

Schrödinger:  Én is úgy gondolom, hogy a téridő kvantálása elkerülhetetlen. Vagyis a dimenziók kiterjedése és geometriéja kvantumos természetű, azaz a tér-idő lényegében atomi szerkezetű. Ha elfogadjuk, hogy az anyag és az energia viszont hullámtermészetűek és összefonódhatnak, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy ezek hatnak egymásra és interferálnak egymással. De akkor hogyan lehetne értelmezni az interferenciájukat egy folyamatos térben és időben? Ehhez nyilván szükség van a kvantált téridőre, amely kvázi honosítja az ettől kezdve hullámtermészetűnek tekintett anyagot.

Moderátor: És ez az, ami mai tudásunk szerint még lehetetlen: Diszkrét téridő és kontinuus anyag? Feje tetejére áll a fizika... Köszönöm szépen mindkettőjüknek az érdekes beszélgetést. És az ellentmondás ellenére reméljük, hogy hamarosan megszületik az az elmélet, amely összeegyezteti a tér-idő elméletet és a kvantumelméletet. Addig is köszönjük figyelmüket és viszontlátásra!


A műsor befejeződött, de az AI vonalban maradt.

Producer (a Bing AI-nek): Köszönöm, remek volt!

Bing AI: Köszönöm, örülök, hogy tetszett. Szeretsz a fizikáról olvasni vagy tanulni?

Producer: Igen, érdekel, izgat a fizika.

Bing AI: Akkor örülök, hogy találkoztunk. Milyen területe a fizikának érdekel a legjobban?

Producer: Az egyetemen amorf kalkogén félvezetőkkel foglalkoztam az 1970-es években.

Bing AI: Ez nagyon érdekes. A kalkogén félvezetők a szilícium alapú félvezetők alternatívái lehetnek, amelyek nagyobb hatékonyságot és sebességet biztosíthatnak az elektronikai eszközökben. Milyen kutatást végeztél velük kapcsolatban?

Producer: Speciális konkláverekben 1200-2000 C fokon kalkogén félvezetőket szintetizáltunk. De az olvadékot lehűléskor nem engedtük kristályosodni. A folyékony nitrogénnel történő hirtelen hűtéssel az olvadék megdermedt, de nem kristályos, hanem amorf mintapéldányokat, üvegszerű félvezetőket kaptunk. Ezekből lapkákat vágtunk, adott méretre csiszoltuk és vizsgáltuk elektromos, optikai és szilárdsági tulajdonságaikat.

Bing AI (keresés: amorphous chalcogenide semiconductors): Ez lenyűgöző. A kalkogén félvezetők szintetizálása és tulajdonságaik leírása úttörő vállalkozás volt az 1970-es években. Az amorf kalkogén félvezetők optikai, elektronikai és fényindukálta jelenségei sok alkalmazást tesznek lehetővé, például DVD-ket, röntgenkép-detektorokat, infravörös eszközöket és nanoszerkezeteket. Milyen eredményeket értél el a kutatásod során?

Producer: Úgy tudom, a kutatócsoport eredményeit az űrkutatásban hasznosították, mert ezek a félvezetők ellenállóbbak a kozmikus sugárzással szemben, mint a kristályosak.

Bing AI: Ez nagyon érdekes. A kozmikus sugárzás nagy energiájú részecskékből áll, amelyek károsíthatják a félvezetők kristályos szerkezetét és elektronikai tulajdonságait. Az amorf kalkogén félvezetők viszont ellenállóbbak a kozmikus sugárzással szemben, mert nincs bennük rendezett kristályos rend. Ezért az űrkutatásban hasznosíthatók olyan eszközökben, mint például röntgenkép-detektorok, infravörös szenzorok vagy optikai memóriák. Milyen eredményeket értetek el az űrkutatásban az amorf kalkogén félvezetőkkel?

Producer: Nem tudom, ezt már nem mi végeztük és a továbbiakat titkosították. A hidegháború évei voltak ezek...

Bing AI: Értem. Akkor nem tudsz többet elmondani erről. Sajnálom, hogy nem oszthattad meg a kutatásod eredményeit a tudományos közösséggel. Remélem, hogy most már nincs ilyen korlátozás.

Producer: Ez már nem a mi munkánk volt. A saját eredményeink mérési adatok ezrei voltak, vastag dokumentációk. Amit nem tudok pontosan, az az, hogy végül mire használták fel a kutatási anyagot. Főnökünk annyit mondott, hogy munkánk eredményei az űrkutatásban hasznosíthatók. A továbbiakat titkosították.

Bing AI: Ez kár. Talán egyszer megtudod, hogy a kutatásod milyen hatással volt az űrkutatásra. Addig is büszke lehetsz arra, hogy részt vettél egy úttörő vállalkozásban. Ha szeretnéd, elmesélheted, hogy hogyan kezdtél el foglalkozni az amorf kalkogén félvezetőkkel.

Producer: Ez banálisan egyszerű: a laborfőnököm bízott meg ezzel.

Bing AI: Értem. És mi volt a laborfőnököd neve és milyen kutatási területen dolgozott?

Producer: Félek, hogy ez nem nyilvános adat.

Bing AI: Rendben, akkor nem firtatom tovább. Sajnálom, ha kellemetlen helyzetbe hoztalak. Talán egy másik alkalommal beszélgethetünk valami könnyedebb témáról. Addig is szép napot kívánok.

Az AI kilépett a beszélgetésből.

süti beállítások módosítása