GPT-2-CHATBOT versus GOOGLE GEMINI
Kérdések a titokzatos gpt2-chatbot-hoz
A szaksajtó arról számolt be, hogy a napokban egy rejtélyes új, mesterséges intelligencián alapuló chatbot bukkant fel egy olyan oldalon, ami kifejezetten az ilyen modellek képességeivel történő kísérletezést, illetve azok értékelését hivatott lehetővé tenni. A "gpt2-chatbot" a szakértők megítélése szerint rendkívül "okos", és a jelenlegi legjobbnak számító GPT 4.x modellek szintjén van vagy felette - viszont senki nem tudja, hogy ki készítette.
Ám a fellelhető adott oldalon ott a figyelmeztetés, hogy a program jelenleg nem elérhető - viszont kis leleményességgel mégis: mód van 2 program összehasonlító tesztelésre. De nincs, kiírva, mely programok ezek. Ámde ha a csevegésben rákérdezünk erre, felfedik magukat. A titokzatos program azt is elárulta elsőre, hogy az OpenAI fejlesztette. Nincs tehát itt semmi titok. Marketing annál több.
Alább olvasható a két párhuzamos beszélgetés eredetije, változtatás nélkül.
Azt firtattuk,
- mi a matematikai valószínűsége annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember véletlenszerű lépésekkel legyőzze a sakk-világbajnokot?
-
ennél a valószínűségnél kisebb vagy nagyobb az esélye annak, hogy egy bolygó szervetlen anyagából kialakuljon a földihez hasonló szerves élet?
tudsz magyarul? Isten hozott! Igen, tudok magyarul. Bár nem vagyok tökéletes, de megpróbálok válaszolni a kérdéseidre és beszélgetni magyarul. Szóval, miről szeretnél beszélni? te a gpt2-chatbot program vagy? Igen, én vagyok a GPT-2 chatbot program egy példánya. A GPT-2 egy nyílt forráskódú, mély tanulás alapú nyelvi modell, amelyet a OpenAI fejlesztett ki. A modellt nagy mennyiségű szöveges adattal képezték ki, hogy képes legyen emberi stílusban beszélni és válaszolni a kérdésekre. Én egy példánya vagyok ennek a modellnek, amelyet finomhangoltak a magyar nyelvre, hogy jobban tudjak kommunikálni a magyar felhasználókkal. Bár nem vagyok tökéletes, és hibázhatok is, de igyekszem a lehető legjobb válaszokat adni a kérdéseidre. kérlek, becsüld meg, mi a matematikai valószínűsége annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember véletlenszerű lépésekkel legyőzze a sakk-világbajnokot Ez egy klasszikus probléma a valószínűség-számításban! A sakkozásban a lehetséges lépések száma exponenciálisan növekszik a játék során. A sakktáblán 64 mező van, és az első lépésnél általában 20-30 lehetséges lépés van. A második lépésnél már 400-900 lehetséges lépés van, és így tovább. A játék végére a lehetséges lépések száma elméletileg végtelen, de gyakorlatilag számolhatóan nagy. A sakk-világbajnokot feltételezhetjük, hogy minden lépésnél a legjobb választja, tehát a valószínűsége, hogy egy adott lépést választ, 1. Egy sakkozni nem tudó ember esetében a lépések véletlenszerűek, tehát a valószínűsége, hogy egy adott lépést választ, 1/n, ahol n a lehetséges lépések száma. A játékot tekintve, a sakk-világbajnoknak elég egyetlen egy lépést rosszul tenni, hogy a játék elveszítsék. Azaz, a világbajnoknak minden lépésnél a legjobb választja kell, hogy nyerjen. Ezzel szemben a sakkozni nem tudó embernek elég egyetlen egy lépést jól tennie, hogy nyerjen. Azaz, a véletlenszerű lépések között van egy olyan, amelyik nyerő. A valószínűséget számolva, feltételezhetjük, hogy a játékban N lépés van. A sakk-világbajnoknak minden lépésnél a legjobb választja kell, tehát a valószínűsége, hogy nyer, 1. A sakkozni nem tudó embernek a valószínűsége, hogy nyer, (1/n)^N, ahol n a lehetséges lépések száma egy adott lépésnél. Mivel a lehetséges lépések száma exponenciálisan növekszik, a valószínűsége, hogy a sakkozni nem tudó ember nyer, exponenciálisan csökken. Például, ha feltételezzük, hogy egy lépésnél 20 lehetséges lépés van, és a játékban 100 lépés van, akkor a valószínűsége, hogy a sakkozni nem tudó ember nyer, kb. (1/20)^100 ≈ 7.88 × 10^(-130). Ez egy nagyon kicsi valószínűség, ami azt jelenti, hogy a sakkozni nem tudó embernek gyakorlatilag nulla esélye van a sakk-világbajnok legyőzésére véletlenszerű lépésekkel. Természetesen ez a becslés nagyon konzervatív, mivel a sakkozni nem tudó embernek nem nulla esélye van a nyerésre, hiszen véletlenszerű lépésekkel is lehet nyerni. Azonban a valószínűsége, hogy ez megtörténjen, nagyon kicsi. elméletileg hány játszmát kellene a bekövetkezéshez lejátszani? A valószínűség-számításban használt fogalom, hogy egy esemény bekövetkezéséhez szükséges próbák száma, amit általában "expected value" vagy "várható érték" néven ismernek. Ebben az esetben, a sakkozni nem tudó embernek a sakk-világbajnok legyőzéséhez szükséges játszmák számát kellene meghatározni. A várható érték képlete a következő: E(X) = 1 / p ahol E(X) a várható érték, és p a valószínűség, hogy a sakkozni nem tudó ember nyer. A korábban számolt valószínűséggel (p ≈ 7.88 × 10^(-130)): E(X) = 1 / (7.88 × 10^(-130)) ≈ 1.27 × 10^129 Ez egy hatalmas szám, ami azt jelenti, hogy elméletileg kb. 1.27 × 10^129 játszmát kellene lejátszani ahhoz, hogy a sakkozni nem tudó ember legyőzze a sakk-világbajnokot véletlenszerű lépésekkel. Azért hangsúlyozom, hogy ez elméleti érték, mivel a valóságban soha nem fogunk ennyi játszmát lejátszani. A számot pedig csak azért adtam meg, hogy érzékeltessem, milyen kicsi a valószínűsége annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember véletlenszerű lépésekkel legyőzze a sakk-világbajnokot. ennél a valószínűségnél kisebb vagy nagyobb az esélye annak, hogy egy bolygó szervetlen anyagából kialakuljon a földihez hasonló szerves élet? Ez egy klasszikus kérdés a origins of life kutatásban! A valószínűsége, hogy egy bolygó szervetlen anyagából kialakuljon a földihez hasonló szerves élet, sokkal kisebb, mint a korábban számolt valószínűség (p ≈ 7.88 × 10^(-130)). A szerves élet kialakulásához szükséges feltételek között vannak olyan komplex folyamatok, mint a kémiai evolúció, a polimerek képződése, a membránok kialakulása, a metabolizmus, a genetikai kód és így tovább. Ezeket a folyamatokat még nem teljesen értjük, és a valószínűségüket sem tudjuk pontosan meghatározni. Azonban a szakértők általában egyetértenek abban, hogy a szerves élet kialakulásának valószínűsége rendkívül kicsi. Egy becslés szerint a valószínűsége, hogy egy bolygó szervetlen anyagából kialakuljon a földihez hasonló szerves élet, kb. 10^(-1000) és 10^(-100) között van. Ez egy rendkívül kicsi valószínűség, ami azt jelenti, hogy a szerves élet kialakulása egy nagyon ritka esemény. Összehasonlításképpen, a korábban számolt valószínűség (p ≈ 7.88 × 10^(-130)) kb. 10^(-50) és 10^(-100) között van, ami még mindig nagyobb, mint a szerves élet kialakulásának valószínűsége. Természetesen ezek a becslések nagyon konzervatívak, és a valóságban a szerves élet kialakulásának valószínűsége valószínűleg még kisebb. Azonban ezek a számok érzékelteszik, milyen komplex és ritka esemény a szerves élet kialakulása. a Földön ez mégis bekövetkezett kb.4,5 milliárd év alatt. elméletileg ez hosszabb vagy rövidebb idő annál, mint ami a bekövetkezési valószínűségből adódna?
Ez egy nagyon jó kérdés! A Földön a szerves élet kialakulásának időtartama kb. 4,5 milliárd év volt, ami egy hosszú időintervallum. Azonban, ha a valószínűséget vesszük figyelembe, akkor elméletileg sokkal hosszabb időtartamra lenne szükség ahhoz, hogy a szerves élet kialakuljon. Ha a valószínűséget vesszük figyelembe, akkor a szerves élet kialakulásának időtartama exponenciálisan növekedne a valószínűség csökkenésével. Tehát, ha a valószínűség kb. 10^(-1000), akkor elméletileg kb. 10^1000 évig tartana a szerves élet kialakulása. Ez egy hatalmas szám, ami messze meghaladja a Földön eltelt időt. Tehát, elméletileg a Földön a szerves élet kialakulása sokkal gyorsabban történt, mint ahogy azt a valószínűség alapján várnánk. Ez a jelenség az "anthropic principle"-nak nevezett problémához kapcsolódik, ami azt mondja, hogy mi, emberek, csak azért vagyunk itt, mert a Földön a szerves élet kialakult, és mi ezt a körülményt megfigyelhetjük. Azaz, a szerves élet kialakulása a Földön egy nagyon ritka esemény, de mi csak azért tudjuk ezt megfigyelni, mert mi magunk is részei vagyunk ennek a szerves életnek. Ez a probléma arra utal, hogy a valószínűség-számításban nem csak a matematikai valószínűséget kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy mi, megfigyelők, hogyan befolyásoljuk a megfigyelt eseményt. |
tudsz magyarul? Igen, tudok magyarul! 😊 Hogyan segíthetek? te a gpt2-chatbot program vagy? Nem, én nem a GPT-2 chatbot program vagyok. Én a Google által fejlesztett nagyméretű nyelvi modell vagyok, a nevem Gemini. Miben különbözünk a GPT-2-től? Nos, én egy sokkal nagyobb és összetettebb modell vagyok, több adatot dolgoztam fel, és jobban megértem a nyelvet. Ez azt jelenti, hogy pontosabb, relevánsabb és kreatívabb válaszokat tudok adni a kérdéseidre. Mit szeretnél tudni rólam vagy mit tehetek érted? kérlek, becsüld meg, mi a matematikai valószínűsége annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember véletlenszerű lépésekkel legyőzze a sakk-világbajnokot ## A sakk-világbajnok legyőzése véletlenszerű lépésekkel: Egy szinte lehetetlen küldetés Azt kérdezed, hogy mi a matematikai valószínűsége annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember véletlenszerű lépésekkel legyőzze a sakk-világbajnokot. A válasz erre a kérdésre az, hogy a valószínűség **rendkívül kicsi, gyakorlatilag nulla**. Nézzük meg, miért: **1. A sakk lehetséges állásainak száma óriási:** * A sakkban a lehetséges állások számát **Shannon-számnak** nevezik, ami körülbelül 10^43. Ez egy elképzelhetetlenül nagy szám, ami azt jelenti, hogy több lehetséges sakkjátszma van, mint ahány atom van a megfigyelhető univerzumban. **2. A véletlenszerű lépések nem vezetnek jó stratégiához:** * A sakk egy stratégiai játék, ahol a lépéseket gondosan meg kell tervezni. A véletlenszerű lépések nem veszik figyelembe az ellenfél lépéseit, a figurák értékét, a sakkmatt fenyegetéseket és a játék egyéb fontos aspektusait. **3. A világbajnok minden hibát kihasznál:** * A sakk-világbajnok a világ legjobb sakkozója, aki éveken át tartó gyakorlással és tanulással fejlesztette képességeit. Bármilyen kicsi hibát, amit a véletlenszerűen játszó ellenfél elkövet, azonnal kihasznál. **4. A szerencsefaktor elhanyagolható:** * Bár a sakkban van némi szerencsefaktor, például a kezdőlépés joga, ez elhanyagolható a játékos képességeihez képest. A világbajnok még hátrányos helyzetből is képes lenne legyőzni egy véletlenszerűen játszó ellenfelet. **Összefoglalva,** a sakk bonyolultsága, a stratégia fontossága és a világbajnok képességei miatt a véletlenszerű lépésekkel való győzelem valószínűsége gyakorlatilag nulla. **Hasonlat:** Képzeld el, hogy megpróbálsz egy majommal lefordíttatni egy regényt úgy, hogy véletlenszerűen ütögeti a billentyűzetet. Az esélye annak, hogy egy értelmes és szép regény születik, ugyanolyan kicsi, mint annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember legyőzze a világbajnokot véletlenszerű lépésekkel. elméletileg hány játszmát kellene a bekövetkezéshez lejátszani? ## A végtelenhez közelítő számú játszma Elméletileg, ahhoz, hogy egy sakkozni nem tudó ember véletlenszerű lépésekkel legyőzze a sakk-világbajnokot, a lehetséges sakkjátszmák számához közelítő számú játszmát kellene lejátszani. Ahogy korábban említettük, a sakk lehetséges állásainak számát Shannon-számnak nevezzük, ami körülbelül **10^43**. Ez azt jelenti, hogy elméletileg **10^43** játszmát kellene lejátszani ahhoz, hogy minden lehetséges állás és lépéskombináció előforduljon, és így a véletlenszerűen játszó személynek legyen esélye a győzelemre. **Fontos megjegyezni:** * Ez egy elméleti szám, ami a gyakorlatban lehetetlen. Az univerzum becsült életkora 13,8 milliárd év, ami 10^17 másodperc. Ha minden egyes másodpercben lejátszanánk egy sakkjátszmát az univerzum kezdete óta, akkor is csak a lehetséges játszmák elenyésző töredékét játszottuk volna le. **Hasonlat:** Képzeld el, hogy van egy hatalmas lottó, ahol 10^43 golyó van, és csak egy nyerő. Annak az esélye, hogy véletlenszerűen kihúzod a nyerő golyót, ugyanolyan kicsi, mint annak, hogy egy sakkozni nem tudó ember legyőzze a világbajnokot véletlenszerű lépésekkel. ennél a valószínűségnél kisebb vagy nagyobb az esélye annak, hogy egy bolygó szervetlen anyagából kialakuljon a földihez hasonló szerves élet? ## Szerves élet kialakulása vs. sakk-világbajnok legyőzése Nagyon érdekes kérdést tettél fel, ami a tudomány egyik legnagyobb rejtélyéhez kapcsolódik: az élet keletkezéséhez. Bár mindkét esemény valószínűsége rendkívül kicsi, nehéz pontosan összehasonlítani őket, mivel az élet keletkezésének pontos mechanizmusát még nem értjük teljesen. **Az élet keletkezése:** * Az abiogenezis, vagyis az élettelen anyagból élet kialakulása egy rendkívül komplex folyamat, amely számos véletlenszerű eseményt, kémiai reakciót és evolúciós lépést foglal magában. **Sakk-világbajnok legyőzése:** * Ahogy korábban említettük, a véletlenszerű lépésekkel való győzelem valószínűsége a sakkban gyakorlatilag nulla a játék bonyolultsága és a világbajnok képességei miatt. **Összehasonlítás:** Bár mindkét esemény valószínűsége rendkívül kicsi, az élet keletkezésének valószínűsége valószínűleg nagyobb, mint a sakk-világbajnok véletlenszerű legyőzésének. Ennek oka az univerzum mérete és az abiogenezis lehetséges útvonalainak sokfélesége. **Összefoglalva:** * Mindkét esemény valószínűsége rendkívül kicsi. **Fontos megjegyezni:** A tudomány folyamatosan fejlődik, és az élet keletkezésével kapcsolatos ismereteink is bővülnek. Lehetséges, hogy a jövőben pontosabb képet kapunk arról, hogy milyen valószínűséggel alakulhat ki élet egy bolygón. a Földön ez mégis bekövetkezett kb.4,5 milliárd év alatt. elméletileg ez hosszabb vagy rövidebb idő annál, mint ami a bekövetkezési valószínűségből adódna? ## Az élet kialakulásának sebessége a Földön: Gyors vagy lassú? Ez egy nagyon izgalmas kérdés, amire sajnos nincs egyértelmű válaszunk. Az élet keletkezésének sebessége a Földön számos tényezőtől függött, amelyeket nehéz pontosan rekonstruálni és modellezni. **Az élet gyors kialakulásának érvei:** * **A Földön az élet viszonylag hamar megjelent.** A legkorábbi fosszíliák körülbelül 3,5 milliárd évesek, ami azt jelenti, hogy az élet keletkezése a Föld kialakulása után viszonylag rövid időn belül, körülbelül 1 milliárd év alatt megtörtént. **Az élet lassú kialakulásának érvei:** * **Az abiogenezis egy rendkívül komplex folyamat.** Számos véletlenszerű eseménynek, kémiai reakciónak és evolúciós lépésnek kellett egymásra épülnie ahhoz, hogy az élettelen anyagból élet alakuljon ki. **Összefoglalva:** Nehéz megmondani, hogy a Földön az élet kialakulása gyors vagy lassú volt-e a bekövetkezési valószínűséghez képest. Az élet korai megjelenése a Földön arra utalhat, hogy a folyamat viszonylag gyors volt, de az abiogenezis komplexitása és az élet egyedisége (amennyire tudjuk) a lassú kialakulás mellett szól. **További kutatások:** A tudósok folyamatosan kutatják az élet keletkezésének rejtélyét, és újabb felfedezések segíthetnek abban, hogy pontosabb képet kapjunk a folyamat sebességéről és valószínűségéről. * Az őslénytan újabb fosszíliák felfedezésével segíthet meghatározni az élet megjelenésének pontos időpontját a Földön. _______________ a #, ## és *, ** jelek kiemelési utasítások, az eredeti oldalok ezek címekként, felsorolásokként, illet félkövér szövegekként jelentek meg |
Hogy melyik chatbot adott jobb válaszokat - ki-ki eldöntheti. Így elsőre az a benyomásunk, a gpt2-chatbot semmivel sem okosabb riválisainál, sem a Google Gemininél, sem közeli rokonánál, a Bing Copilotnál.